Értelmesen

Valóban széles körben elterjedt hír már régóta, hogy az aszpartám:

1. Nagyon mérgező
2. A bőrtől a fülön át az emésztőrendszerig mindenféle szervet károsít
3. Lassú méreg
4. Rákot okoz
5. Elbomlik a szervezetben metanollá és az megvakít

Ennek jártam utána egyikőtök kérésére.

Az aszpartámot 1981-ben engedélyezték az USA-ban és azóta az egyik legelterjedtebb édesítőszer. Az engedélyezést már annak idején is nagyon komolyan vették, az FDA (Food and Drug Administration) hatásköre, hogy vizsgálatokat végeztessen és értékeljen, munkám során állandóan találkozom ezzel.

Az ide kapcsolódó leghíresebb kutatást Olaszországban végezte az ERF (European Ramazzini Foundation) patkányokon. Ez a kutatás nem bizonyította be, hogy az aszpartám karcinogén lenne, bár sokszor hivatkoznak az itt közölt eredményre. Félre volt értelmezve és rosszul is volt megtervezve. Sőt, nem is adták oda az egész vizsgálati anyagot az FDA-nak… Amit meg lehetett állapítani, hogy a kísérleti állatokban tapasztalt elváltozások random jelentkeztek, semmi jel nem utal arra hogy ennek köze lenne az aszpartámhoz. Ezenkívül máshol végeztek még karcinogenitás vizsgálatokat és epidemiológiai vizsgálatokat (beleértve több mint 100 toxikológiai és klinikai vizsgálatot), egyik sem talált összefüggést a rákos betegségek és az aszpartám között.

Hogy lebomlik a szervezetben és hogy ez önmagában miért lenne baj, azt érvként nem értem. Szinte bármit eszünk, azt lebontjuk, például egy szép szelet rántott hús lebomlik főleg aminosavakra és zsírra és azokat aztán felhasználjuk. Az aszpartám pedig három dologra bomlik le: aszparaginsav, fenil-alanin és metanol. Természetesen mondjuk ha metanolt iszunk az nyilván halálos, de itt olyan kis mennyiségekről van szó, hogy abból baj nem származhat. Például a metanol esetében, normálisan étkezve más élelmiszerekből (például gyümölcslevek, citrusfélék) jóval több jut a szervezetünkbe… Olyan kis mennyiségről beszélünk! A látással kapcsolatos problémákat emiatt mondják, ettől igazán nem kell félni. Reális veszély a fenil-alaninnal lehet, de csak afenilketonúria (PKU) betegségben szenvedőknél. Bennük hiányzik vagy nem működik a Phe-hidroxiláz enzim. Ennek hiányában a Phe hidroxileződés helyett lassú transzaminálódás megy végbe, aminek terméke a fenilpiroszőlősav, ami aztán vagy a jellegzetes illatú fenilecetsavvá dekarboxileződik vagy feniltejsavvá redukálódik. Ők nem fogyaszthatnak fenil-alanint, illetve fenil-alanin-forrást jelentő anyagokat (például Aspartam /Nutra Sweet). Egyébként pedig a fenil-alanin esszenciális aminosav, számunkra nélkülözhetetlen és nem tudjuk előállítani (mint a C-vitamin), a táplálékból vesszük fel.

Visszakanyarodok a negatív kutatásokra, amik egyébként nem véletlenül főleg a 70-es, 80-as évekből valók. Kiderült, hogy a különböző cégek nem a valóságnak megfelelő adatokat küldtek az FDA-nak, csak azt a részt, amiről azt szerették volna hogy az FDA tudjon és vizsgálat induljon az aszpartám ügyében. Az emberek rosszulléteit, megbetegedéseit az aszpartám miatt ebben az időben több százezres számmal lehetett leírni. Időközben az FDA alkalmazottjai elkezdtek az iparban is dolgozni, ami a bejelentések drasztikus visszaeséséhez vezetett. Kiderült, hogy a valós esetek száma 1995-ig csupán 11 (!) volt.

Viszont a HOAX-ok, rossz hírek a mai napig terjednek, jó minőségű tudományos bizonyíték pedig nincs a káros hatásra. Rossz minőségű és nem megfelelő viszont annál több.

Tehát nyugodtan használjuk az aszpartámot, mint édesítőszert.

Néhány forrás: 1, 2, 3, 4, 5, 6, ahol sok témabeli cikkre is utalnak. Itt jegyezném meg, hogy magyarul is rengeteg "legyünk egészségesek" bulvároldal létezik, szinte kizárólag tudományosan megalapozatlan cikkekkel. Bármi ilyesmit olvastok és nincsenek hivatkozások, alapból ne higgyetek benne! 

Nézzük a mai érdekességeket:

1. Lecsúsztunk a listán, de tovább élünk.

A nemrég napvilágott versenyképességi listán elég sok helyet vesztettünk, de arról örömteli hírről már valahogy nem írtak, hogy javultak az ország egészségügyi mutatói, amelyekből talán a legfontosabb a születéskor várható élettartam marginális szintű növekedése, ami jelenleg 74,2 év (egy éve 73,9 év volt). (Ugye tudjuk ez miért fontos?!) Ezzel Magyarország a világon az 58. (a legalacsonyabb várható élettartam Lesothoban van, ott átlagosan 47,4 évig élnek az emberek, míg a legtovább Japánban átlagosan 82,9 évig). Ez a mutató nem csupán az egészségügyi ellátás színvonalát tükrözi, hanem a közlekedésbiztonságot és egyéb mutatókat is.

Emellett a legrosszabb változás listán a tulajdonjogok védelmében állt be, amelyhez a WEF hangsúlyozottan beleérti a pénzügyi eszközöket (megtakarítások, különböző pénzügyi derivatívák stb). Az index a tavalyi 4,3 pontról 3,8 pontra csökkent, ezzel pedig Magyarország a világ 144 országa közül a 93. és egyben az egyik legrosszabb Európai Uniós tagállam (hazánk után az EU tagállamok sorát Bulgária zárja a 115. helyen).

Bár nem népszerű gondolat, de továbbra kitartok azon véleményem mellett, hogy ez jórészt az emberek pénzügyi kultúrájának köszönhető (természetesen a válságot és kedves politikusainkat is éppúgy hibáztatom).

2. Az Apple csavarja

Talán nem sokan tudjátok, de az Apple saját csavart tervezett, hogy a szervíz piaca is az övé legyen. Hogy ez mennyire jó, azt már döntsétek el Ti!

3. Tudtad, hogy édes íz érzékelő receptorok nem csak a nyelveden vannak?

Hanem a bélrendszerben, a hasnyálmirigyben és az agyban is! Utalok a korábbi cikkre, amiben arról írtam, hogy az édes íz is elég hogy inzulint termeljünk és miért ne igyunk light üdítőt. Forrás itt.

4. A 10 legolvasottabb könyv a világon

Miután kiderült kis hazánkban mik a legolvasottabb könyvek jelenleg, gondoltam érdekes lehet látni hogy is van ez a világban. Kattintásra nagyítható:

Ma ismét az állampapír piacokról szeretnék Nektek mesélni, de ezúttal hosszú távon alkalmazható pénzkeresési technikát mutatok be. Januárban csak egy befektetési ajánlatot adtam, amit megérte követni, most megnézzük mit lehet ebből tanulni, hogyan lehet ezzel a jövőben is tényleg pénzt keresni! Ezt aztán felhasználhatjátok akkor, ha pl válság van és biztonságosabb, de növekvő befektetésre vágytok. Válságok pedig jönnek még, ebben mindenki egyetért...

Három dologra szereném bontani ezt a "kincset érő" cikket:

1. Röviden elmagyarázom, hogy miért jó a németeknek ez a mostani válság
2. Bemutatom a technikát, amivel szerintem sokan profitálhatnak
3. Végül elmagyarázom mi az oka, mi alapján működik

1 A nem normális német állampapírpiac
Azt kell látni, hogy míg Európa perifériáján viszonylag magas, 6-7-8 %-os az állampapírok hozama (nálunk még több), Németország esetében 1-0 vagy negatív! Ez azt jelenti, hogy a befektetők még fizetnek is azért, hogy német állampapírt vehessenek 0 hozamért cserébe! Illetve a biztonságért cserébe és ez a kulcs. Biztonságra vágynak, hiába kapnának sokat mondjuk a spanyol kötvényeken, félnek hogy a spanyolok csődbe mennek. Emiatt a németek szinte ingyen finanszírozzák az adósságaikat, ez elképesztően előnyös. Mi 7-9 %-ot fizetünk, ők kb 1 %-ot. Ez nekik nagyon jó, ezért nem igyekeznek gyorsan megoldani az európai helyzetet, ellenállnak, hogy továbbra is "válság" legyen es továbbra is kedvező helyzetben legyenek. Ráadásul az exportvilágbajnok szerepük miatt duplán jól járnak, hiszen az euró is gyengült és ezt is a pániknak köszönhetik. Ti viszont okosabbak vagytok, nem pánikoltok a januári cikk után (remélem) :

2 Hogyan nyerhetünk a válsághangulaton?

Jártatok már úgy, hogy javaslatra kötvényalapot vettetek (a kötvényalap olyan befektetési alap, amely portfóliója főleg kötvényekből, állampapírokból áll) és nem értettétek, hogy miért csökken az értéke ha emelkednek az állampapír hozamok? Ezentúl másképp lesz!
Ha van megtakarításunk - visszautalva a biztosítós cikkre - például unit-linked vagy más formában, rajtunk múlik, hogy milyen alapokba mikor rakjuk a pénz. Válságos időben szoktak biztonságos helyet, pl kötvényalapokat javasolni. Ennek időzítésén sokat nyerhetünk! Januárban azt ajánlottam, hogy a 10% feletti magyar állampapírokba érdemes fektetni, az ország nem fog februárban csődbe jutni. Reméljük ez a jövőben is így lesz. Két dolgot tehetünk ha ilyen befektetésre vágyunk: Vagy konkrétan állampapírt veszünk ahogy a kormányunk is szeretné, vagy kötvényalapot. Igenám, de van egy nagyon fontos dolog amire oda kell figyelni! Míg például egy normál részvényalap emelkedik ha az ország vagy a régió részvénypiacai emelkednek, a kötvényalapok nem! Tehát nem szabad úgy gondolkodni, hogy pl úgysem lesz IMF megállapodás ezért majd nemsokára a magyar állampapírok hozamai emelkedni fognak, tehát most a pénzem egy részét biztonságos kötvényalapba teszem! Várni kell és akkor venni amikor magasak!

A jobb magyarázat kedvéért készítettem Nektek néhány grafikont. 2011 június 1-től  2012 augusztus 18-ig lekérdeztem egy átlagos magyar forint kötvényalap teljesítményét és az 5 éves magyar állampapír hozamát. A kötvényalap normalizálva van, az állampapír hozam pedig %-ban van feltüntetve:

 

 

 
Nagyon jól megfigyelhetjük, hogy például 2012 januárjában, amikor az állampapír hozamok az egekben voltak (de legalábbis 10% felett), akkor a kötvényalapok zuhantak. Még szebben látszik, ha a két grafikont egymás fölé helyezem:

 

 

 

Amikor az egyik emelkedik, a másik csökken. Ugye milyen jó lenne tudni mikor kell megvenni a kötvényalapot? Ugye hasznos dolog tudni, hogy a kötvényalap fordítva működik és nem úgy mint a részvényalapok!? Esetünkben januárban érte meg kötvényalapot vagy állampapírt venni...

A fenti gondolatmenet az IMF-fel pedig azert rossz, mert amíg romló a hangulat és emelkednek az állampapír hozamok, addig a befektetésünk értéke csökken. Ezt a csökkenő szakaszt kell kihagyni ha lehetséges és akkor vásárolni amikor legrosszabb a hangulat!

A probléma biztos felmerülhet, hogy ha nincs időgépünk, honnan tudhatjuk mikor van ez az időpont? Ez jó kérdés, részben figyelni kell és ha a csapból is az folyik, hogy mindjárt csődbe megyünk, akkor elérkezett az idő, részben pedig önmagában az a fontos, hogy ne akkor vegyünk kötvényalapot, amikor úgy gondoljuk, hogy majd jön a válsághangulat. Várjunk amíg és miközben romlik a hangulat. A profik sem találjak el mindig a legjobb időpontot, ez nem gond, de csökkentsük azt az idő intervallumot amíg a kötvényalap és a befektetésünk értéke csökken! Ez a lényeg! Ezzel már csökkentjük a veszteséget és növeljük a nyereséget! A fenti grafikonra átültetve, szeptemberben érezhető volt, hogy romlik a hangulat, de az járt igazán jól, aki várt és januárig bezárólag minél később vett kötvényalapot. Olcsóbban vett, ezt pedig szeretjük!

3 Miért van ez így?
Elsőre ellentmond a logikának, hiszen ha a kötvényalap alapkezelője állampapírba fekteti a pénzt és az állampapír hozama emelkedik, az egész befektetés többet kellene hogy érjen. Csakhogy, a gyakorlatban ez úgy történik, leegyszerűsítve, hogy megveszik az állampapírt például 2011 szeptember 1-én 6,8%-on, majd várnak. Később a friss állampapírok hozama sokkal több, ezért a korábbiak, amik szeptemberben meg lettek véve kevesebbet érnek és az alapkezelő valószínűleg folymatosan kereskedik velük. Valahogy így kell elképzelni. Amikor a portfólióban magas hozamú papírok vannak és az új papírok hozamai csökkennek, a mi papírjaink még többet érnek.

Utólag ez felmerült: Ha veszünk egy X állampapírt, annak hozama nem fog változni. Évekig változatlanul szépen fial. Hátránya hogy macerásabb eladni. A kötvényalap hozama változó, de előnye, hogy bármikor kézpénzre váltható. Változik ugyan a hozama, de a fentiek értelme alapján, ahogy a görbéken is látszik. Ezt a szabályt ki lehet használni! Például a kötvényalap alapkezelője is tudja ezt és amikor nagyon rossz a hangulat, például ahogy januárban volt, akkor ő állampapírt vesz magas hozammal. Tudja hogy majd javulni fog a hangulat és csökkennek a friss állampapírok hozamai, de neki még mindig magas hozamú papírjai vannak és ettől növekszik a kötvényalap értéke...

Összefoglalásként, azt próbáltam elmagyarázni, hogy kötvényalapot venni nem akkor kell amikor a részvényalapok esni kezdenek, amikor válság kezdődik, érdemes úgy időzíteni, hogy a legsötétebb hangulatban fektessünk ide pénzt. Csökkenő hozamú állampapír-piaci trendben a kötvényalapok értéke növekszik! Ezeket a grafikon információkat egyébként Ti is könnyen megtalálhatjátok az ÁKK és például a BAMOSZ hozamösszehasonlító oldalán. Ez az információ hosszú távon a kamatos kamat miatt rengeteget ér! Sok sikert!

A fenti linkeken kívül ezeket a cikkeket is ajánlom:

Miért vesz a külföldi bankár sok magyar állampapírt?

A kockázatot nem elkerülni, hanem kezelni kell!

Hogyan NE bukjuk el minden pénzünket a tőzsdén - 2

A törvény megköveteli: A fenti cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására történő felhívásnak. A fenti értesítés olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket az értesítés készítője megbízhatónak és pontosnak tart, a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban az értesítés készítője semmilyen felelősséget nem vállal. A cikkben szereplő információkra, véleményekre és előrejelzésekre a piaci viszonyok változása hatással lehet. A fenti értesítésben foglalt információ önmagában nem feltétlenül elégséges döntések meghozatalához. Az Értelmesen blog hivatalosan semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért, azonban tulajdonosa is ezek szerint fekteti be saját megtakarításait.

Ma egy újabb TED videót hoztam Nektek. Lenyűgöző! Az MIT tudósai olyan kamerás technikát hoztak létre amivel ezer milliárd képkockát fényképezhetnek le egy másodperc alatt. Ezzel elképesztő gyors folyamatok is lefilmezhetőek, ezzel be lehet nézni pl egy épület sarka mögé vagy egy fal mögé ahová nem látunk a szemünkkel, érintés nélkül megállapíthatjuk hogy érett-e egy gyümölcs...

Filmezni hogyan mozog a fény!
Képzeljünk el egy lézert amit egy másodpercig bekapcsolunk. A fény kb 300000 kilométert tesz meg, egy ilyen hosszú fénynyaláb keletkezik. Most képzeljük el, hogy a lézert egy trilliomod másodperc (femtomásodperc) alatt be és kikapcsoljuk. Most kb egy miliméter hosszú fénnyaláb, egy fény csomag, egy "fény puskagolyó" keletkezik és többek között egy hasonló csomag mozgását láthatjuk ebben a videóban. Érthetően elmagyarázza hogyan lehet benézni egy fal mögé ezzel a technikával. Gondoljunk bele mennyi új orvosi eljáráshoz vezethet, vagy olyan autók készülhetnek, amik nem ütköznek mert belátnak a kereszteződésbe mielőtt odaérnek! Valószínűleg még jópár év fejlesztés szükséges, de hihetetlen technikának ígérkezik! Jó szórakozást ehhez a 11 perchez (sajnos még nincs magyar felirat, kicsit később lesz):

Ha esetleg nem megy a lejátszás, próbálkozz ezzel:

Miért jó ez nekünk, átlag embereknek? Milyen összefüggés látszik ebből? Lehet ebből valami hasznunk?

Mi történt?
Az év elejinél jóval nagyobb mértékben, 12,3%-kal esett vissza a második negyedévben a magyar biztosítási szektor díjbevétele az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) által tegnap közzétett adatokból. Az életbiztosítási piac díjbevétele bő 19%-kal, míg a befektetésekhez kötött életbiztosítások (amelyek jellemzően a díjbevételek kétharmadát adják) az átlagnál nagyobb, 27%-os esést szenvedtek el. Emellett a kötelező gépjármű biztosítás piacon is bő 23% a visszaesés.

 

Mire lehet ebből következtetni?
Írtam már arról, hogy az elmúlt években főleg a fiatalok körében kezdett elterjedni a megtakarítás valamilyen formája. Ennek nagyon örülök. Jelentős részük például úgy készül fel a nyugdíjas évekre, hogy befektetéshez kötött életbiztosításba (Unit-Linked) kezd. Ez is jó, kipipálva (bár a téma megérne egy cikket). E mellett az elmúlt években viszont a fenti hírrel kapcsolatos folyamat folytatódott, illetve durvult el kicsit. 

Erre részben magyarázat, hogy a lakosság nehéz anyagi helyzetben van, nem igazán tud megtakarítani, vagy nem nagyon tudja hogyan kellene. Kormányunknak hála, a végtörlesztésnek hála, sokan úgy döntöttek hogy a megtakarításaikat feláldozták a lakás érdekében. A többség fellélegzett, de megtakarítani még mindig nem tud. Ezért zuhanhatott most a unit-linked életbiztosítási bevétel is. Akik pedig nem tudtak élni a végtörlesztés lehetőségével, továbbra is kiszolgáltatottak az árfolyam-ingadozásnak, mivel az árfolyamgát hatása még nem érezhető. Mivel "nincs pénz", nincs elég igény a biztosítási termékekre sem és mondhatnánk ezt a nincs új autó, nincs új építésű házra is...

A biztosítók viszont ott állnak és még nagyobb versenyben vannak. Ez olyan folyamatokat indíthat be (illetve folytatódhat) amit érdemes kivárni. Arra gondolok, hogy ha a biztosítóknak az a bajuk, hogy nem fizetjük rendesen a díjakat, akkor a biztosítóknak megéri ösztönözni minket! Ez mindkettőnkek hasznos. Például bevezet egy bónusz rendszert (vagy biztosítónként más név alatti ösztönzést). Ha mindig időben fizeted a díjadat, ő adott időpontokban hozzátesz egy lapát pénzt! Ezzel hosszú távon nagyon jól járunk! Ez nem a reklám helye, de ilyen volt például a tavalyi CIG féle pannónia bónusz rendszer is, amit csak korlátozott ideig lehetett igénybe venni.

Tehát ha mondjuk hasonló életbiztosításon töröd a fejed, várj egy kicsit és mindenképpen beszégess ingyen több pénzügyi tanácsadóval, mert ezek a bónuszok, vagy új kedvezőbb kondíciók nagyon jók tudnak lenni! Ezen a tevezésen 30 év múlva rengeteg pénz múlik! A biztosítók pedig harcolni fognak értünk, szerintem várhatóan ez a trend folytatódni fog! Ráadásul nem csak minket, de a kormányzatot is rábírhatják, hogy valamilyen formában támogassa a megtakarítani vágyókat.

Legyen igazam!

Amit még érdemes megemlíteni, hogy jellemzően a unit-linked biztosítások átláthatóságát könnyítendő, a biztosítók szövetsége pár éve megegyezett és létrehozták a TKM-et (teljes költség mutató). Ezzel jobban össze lehet hasonlítani a biztosítások költségeit és nekünk jobban megéri minél kisebbet választani. Viszont ez a bónuszrendszer (vagy biztosítónként más név alatti ösztönzés) ebben nincs benne, ezt nem számolják bele! Ezért is több (!) ingyenes pénzügyi tanácsadót ajánlok beszélgetésre!

Szegény autóst még az ág is húzza
Autós téren már nem ilyen szép a helyzet. Novemberre meglátjuk, de szerintem az elmúlt legalább öt évben látott folyamatos díjcsökkenés idén meg fog állni. Talán egy minimális csökkenés benne lehet, de szerintem nem valószínű. Új adó is van, csökken az autók száma is, a 2008-as évi bevételhez képest már kb fele összeg a bevétel. Ezért ha tehetjük, ne számoljunk idén is csökkenő biztosítási díjakkal! Hasznos tipp lehet még az egy éves, egybeni fizetés, mert ezesetben jelentős lehet majd a kedvezmény.

Arról mindenki hallott már hogy ne igyunk kólát és hasonló cukros löttyöket, láttunk képeket is hogy mennyi sok cukor van benne és ez milyen sok kalória. Egyetértek, nem valami jó dolog. Most viszont főleg arról lesz szó, hogy miért ellenség a light üdítő (light kóla, light energiaital)! Hogyan verjük át velük a szervezetünket és hogyan teheti ez tönkre az életünket!

 
A rendes kólához még azért gyorsan hozzátenném, hogy saját méréseim szerint pH-ja kb 2 körül mozog, vagyis a benne oldott szén-dioxid (és kis mértékben az egyéb anyagok) miatt nagyon savas (szénsavas). Persze a csontot nem fogja szétmarni, de a fogakat igen! Találni a youtube-on kólás tojáshéj oldásról szóló videót is bőven...

Nade, a light kólával és a light energiaitallal mi a probléma (a savas kémhatásán kívül)? Hiszen ebbe nem raknak cukrot, nem raknak annyi energiát, ettől nem hízunk el! Két rövid érthető történettel fogom bemutatni mi a baj:

1) Koffein és taurin
Eleve ott kezdődik, hogy cukormentes, vagyis ENERGIAMENTES ENERGIAITAL!!! Látjuk az ellentétet? A kólában és energiaitalokban levő koffein, taurin arra szolgál, hogy aktivizáljon bennünket, jól érezzük magunkat (ezért is raknak pl a fejfájás csillapítókba is koffeint, a piros Panadol tablattában kétszer annyi koffein van mint egy RedBullban, bulihoz ajánlott...). Vagyis a szervezetünk szeretne aktívabb lenni, de nem ittunk hozzá cukrot. Ettől még aktív lesz, (minta energiát nyerne) csak éppen lecsökkenti a vércukorszintet! Elhasználja a rendelkezésre álló energiát, utánpótlás energia nélkül. Ezzel becsapjuk a szervezetünket, ami nem valami jó neki, de önmagában ez még nem olyan nagy baj, általában eszünk is valamit a kóla mellé, ezért lesz utánpótlás energia a cukor helyett. Viszont vigyázni kell azzal, ha pl vezetés közben, vizsga előtt az ember megiszik egy light kólát vagy light energiaitalt, mert rövid távon hat, éberek leszünk, de utána akár vészesen lecsökkentheti a vércukorszintet és sokkal rosszabb lesz a teljesítményünk! Ilyenkor tényleg hagyjuk marketingdumát, felejtsük el a light energiaitalt, igyunk egy rendes energiaitalt ha muszáj! Cukorral!

2) Light, viszont édes
Eszünkbe juthat, hogy de jó, most már lehet venni koffeinmentes kólát is (ami cukormentes is és talán zero a neve). Ezzel élvezhetjük a kóla ízét, de az előző logika kiesik koffein nélkül. Sajnos tévedünk. Hosszabb távon pont a light ital nagyon káros tud lenni, lássuk miért:
Megisszuk a light kólát vagy a light energiaitalt. Az édes íz miatt szervezetünk alapból elkezdi termelni az inzulint (koffein nélkül is aktivizálódunk), olyan mintha ettünk volna valamit. A szervezetünk nem tudja hogy energiamentes az ital, azt hiszi ettünk valamit, az édes íz beindítja az emésztést ami inzulin termeléshez vezet. Namost, ott az inzulin, ez arra készteti a sejteket, hogy elraktározzák a most nem létező cukrot. Ha ezt sokszor csináljuk, sokszor átverjük a sejteket, egy idő után nem fogják elhinni az inzulin jelét, ellenállóak lesznek az inzulinra, akkor is ha tényleg ettünk valamit. Ezt inzulinrezisztenciának hívják, gyakorlatilag ez a második típusú cukorbetegség! A cukorbetegek 90 %-a ebben szenved.

Tehát kevesebb energiát akarunk bevinni a szervezetbe, mert a jelenlegi civilizációban nincs szükség a sok energiára, attól csak elhíznánk, de ez megbetegít bennünket! A megoldás hogy la lehet nem iszunk rendes kólát, vagy light kólát és light energiaitalt csak evéssel együtt iszunk, vagy ami a legjobb, nem is iszunk ilyet egyáltalán például a savtartalmuk miatt sem.

Amibe érdemes még belegondolni, hogy a második típusú cukorbetegséggel ma már lehet élni, talán nem tűnik olyan komolynak, de statisztikailag 10-15 évvel lerövidíti az életet! Emiatt komoly betegségnek számít és gondoljunk arra, hogy az átlag magyar nyugdíjas kb 10-17 évet él nyugdíjasként, vagyis ebből vesz el a cukorbetegség 10-15-öt!!! Ez durva, főleg ha látjuk milyen hülyeségen is múlhat...

Szeretnél egészségben megöregedni? Például ésszel igyál light üdítőket! Egészségedre!

Ez egy nagyon jó írás Dávid Gyulától, kicsit hosszú de érdemes elolvasni:

Először is felejtsük el az antigravitációt. Néhány hete részletesen leírtam, hogy MINDENFÉLE anyag - pozitív, negatív vagy esetleg nulla tömegű - lefelé esik a gravitációs térben. Nem lehet a szörfdeszkámat Higgs-krémmel bekenni, és végiglebegni az utcán. Bár a Higgs-mezőtől (nem a Higgs-részecskétől!) származik a bennünk levő anyag tömege, ha valahogy kikapcsolnád a Higgs-mezőt, nem súlytalan lennél, hanem halott - atomjaid részecskéi szanaszét repülnének. A nulla tömegű fotonokat nem lehet atomon belüli keringésre kényszeríteni - és Higgs-mező nélkül az elektronok is fotonként viselkednének...

Nézzük akkor a korábbi technikai forradalmak körülményeit, fizikai alapjait!

Miért sikerült villámgyorsan felhasználni az elektromágnesség frissen felfedezett törvényeit? Mert köznapi méretű, makroszkópikus testek mechanikai mozgatásával (dróttekercsek forgatása), vagy köznapi mennyiségű anyagok kémiai reakcióival (akkumulátor) jelentős intenzitású, és makroszkópikus kiterjedésű elektromos és mágneses terek kelthetők. Így a durva mechanikához és kémiához, illetve hőtanhoz szokott "szerelők és kazánfűtők" (ez egy 19. század végi fizikus lesajnáló megjegyzése) is képesek voltak elektromechanikai és elektrokémiai berendezéseket szerkeszteni, építeni és működtetni. Edisonnak nem kellett ismernie a Maxwell-egyenleteket ahhoz, hogy az izzólámpát és a telefont feltalálja (nem is ismerte őket).

Ma már sokkal finomabb szinten, majdnem atomi méretekben tudjuk manipulálni az elektromos és mágneses mezőket. Ha végiggondolod, hogy a számítógéped vagy mobiltelefonod chipjében mekkora (nanométeres) skálán változik az áram iránya vagy a mágneses térerősség, akkor érezheted a különbséget a 19. század végi dinamókhoz képest. Ehhez azonban kellett egy évszázad tudományos és technológiai fejlődése. És nem véletlen, hogy ha elromlik a villanykapcsoló, csavarhúzóval szétszeded és megbütykölöd, de a telefon chipjét vagy a winchesternek az Óriás Mágneses Ellenállás (GMR - néhány évvel ezelőtti Nobel-díj) alapján működő olvasófejét eszed ágában sincs szétszedni és megjavítani. De ezt még a szervizben sem teszik meg: egyben veszik ki, dobják ki és cserélik újra a kütyüt. Ami a tok belsejében van, az csak speciális körülmények közt, speciális módon készíthető - igen mély és bonyolult kvantumfizikai alapismeretek alkalmazásával. Ezeket persze a telefon vagy az olvasófej felhasználóinak nem kell ismernie. De a folyamatból eltűntek a "szerelők és kazánfűtők".

Ez a tendencia tovább folytatódik. Ma már laborban képesek vagyunk egyes atomok egyes elektronjainak manipulálására (tegnap jelent meg a neten egyetlen rubidium-atom "árnyékának" fényképe). Belátható, kb. húsz éves távolságban van az a technológia, ami már az elektromos és mágneses mezők egyes atomok méretével megegyező tartományban való szabályozásával táncoltatja meg az elektronokat a jövő egyatomos tranzisztoraiban (itt ér majd véget a Moore-törvény alkalmazhatósága). Ez a technika még inkább az absztrakt kvantumfizikára támaszkodik majd, mint a mai, még kevésbé lesz érthető és "szerelhető" a laikusok számára – de ugyanúgy az elektromágnesség Maxwell-féle törvényeire, illetve azok kvantumos továbbfejlesztésére támaszkodik, mint a villanykörte és a dinamó.

Miért volt gyors a magfizikai eredmények gyakorlatba ültetése? Végül is itt is a makroszkópikus méretű hatásokat használjuk ki: több száz liter víz felforrósítását az atomreaktorban, az egész testben szétterjedő radioaktív nyomjelző anyagokat stb. Az előbbi kulcsa a láncreakció, amely a mikrofolyamatokat makroszintre erősíti. Amíg erre nem gondoltak (Szilárd Leónak jutott eszébe), addig a magfizika szakemberei teljesen kizárták a magenergia gyakorlati hasznosításának gondolatát (Rutherford 1936-ban bolondokházába küldött volna mindenkit, aki erről beszél). A nukleáris technika ma is bizonyos értelemben olyan "durva", mint a száz évvel ezelőtti elektrotechnika. Azt használjuk ki, hogy sok hasonló részecske van együtt, és statisztikus viselkedésüket tudjuk leírni, illetve befolyásolni. A nukleáris mérnök nem a "természetet leigázó" lovát táncoltató, azt finom mozdulatokra betanító, mozgását uralni és irányítani képes huszár vagy műlovar, hanem a marhacsordát ezer mérföldekre terelgető, de az egyes marhák mozgásával nem törődő törökkori hajdú mai megfelelője. Ügyesen elrendezzük a körülményeket, hogy a mikrofolyamatok makróvá erősödhessenek (a szén, urán, kadmiumrudak és a víz megfelelő geometriájú elhelyezésével, illetve ennek visszacsatolt manipulálásával), a többit a statisztikus fizika elintézi.

Persze a magtechnika is elindult a finomodás, az egyes atomok manipulációja irányába. Ma még nem látjuk ennek a perspektíváját, sem az alkalmazható eszközök, sem a társadalmi output szemszögéből. Egyik előjele az a tervezet, amely a mai atomreaktorokat kívánja leváltani: kis tartományban, egyszerre csak kevés radioaktív magot kezelve egy részecskegyorsító protonsugarával - így kiváltva és kontroll alatt tartva bizonyos megkívánt magreakciókat, anélkül, hogy veszélyes mennyiségű hasadóanyag halmozódhatna fel a berendezésben. Ez a rendszer kellő pénzügyi és politikai támogatás esetén akár ma is megépíthető lenne, és helyettesíthetné az atomerőműveket. Száz év múlva - ma még elképzelhetetlen finomságú nukleáris manipulációk nyomán - valószínűleg mindennaposak lesznek az olyan anyagok, amelyek atommagjait egyenként alakították át, ezzel olyan atom-atom kapcsolatokat hozva létre, amelyek természetes (kémiai vagy kristálytani) úton nem jöhettek volna létre, és így megkívánt, megtervezett tulajdonságú, nanoszinten szervezett szerkezetek lesznek kialakíthatók. Ez lehet pl. a nukleáris megfelelője a mai atomi szintű elektromágneses manipulációknak. Erről a szintről visszatekintve nevetségesnek tűnnek majd a mázsás atombombák és az óriási reaktorok - ahogy egy mai chip esetén sem félsz attól, hogy agyonüt az áram…

Mi is lenne a következő nagy lépés, forradalmi felfedezés az elektromágnesség és a magfizika után? A részecskefizika? Hát izé… igen nehéz olyan, a mindennapokból is ismerős technikai alkalmazást mondani, ahol a részecskefizika új eredményei játszanak szerepet. Hirtelen csak egy jut az eszembe: a pozitron-emissziós tomográfia. De hát a pozitron tulajdonképpen ugyanaz, mint az elektron - egyéni szociális problémája, hogy éppen antirészecske, és túl sok elektron van a környékén. Ha valahogy megoldjuk, hogy ne sugározzon szét azonnal, vagy épp e szétsugárzást használjuk fel vizsgálatokra, akkor viselkedését jól ismerjük, leírhatjuk, elemezhetjük. És a természet segítségünkre jön - nem is kellenek hozzá részecskegyorsítók, mert bizonyos radioaktív anyagok bomlása pozitront termel, ami a környékbeli elektronokkal rögtön szét is sugároz, nekünk csak a vizsgálat helyszínére kell juttatnunk a bomlásra képes atomokat - ezt meg a vérkeringés elintézi. Minden tiszteletem a PET megalkotóié és működtetőié, de nem mondhatjuk, hogy ez a berendezés túlságosan mélyen kiaknázza a részecskefizikai elmélet és technika mélységeit.

És mi van a többi elemi részecskével? Például a már negyven éve felfedezett kvarkokkal? Hol a kvarkerőmű, kvarkmikroszkóp, esetleg a katonák által követelt kvarkbomba? Egyik sincs sehol. Neutrínócsillagászat már - számtalan technikai nehézséget leküzdve - létezik, de ez a természet által produkált részecskék észlelésével és analizálásával foglalkozik, nem aktív technológia. Mi lehet a baj?

Talán nem véletlen, hogy a fizikának ezek az ágai később születtek meg, mint az elektromágnesség elmélete és gyakorlata. Az elemi részecskék közti erős és gyenge kölcsönhatás (különböző okokból) igen rövid hatótávolságú, ez a távolság az atommag nagyságrendjébe esik, százezerszer kisebb az atomnál. A kvantumelmélet általános szabálya szerint a "mikroszkópként" használt részecskék szükséges energiája fordítva arányos a felbontóképességgel, azaz a vizsgálni kívánt objektum méretével. Ilyen nagy energiájú részecskenyalábok létrehozásához viszont hatalmas és költséges berendezéseket kell építenünk. Ennek technikai, és főleg anyagi meg politikai korlátai vannak. Nem hiszem, hogy valaha is építünk a mostani LHC-nél két-három nagyságrenddel nagyobb, ezer kilométeres méretű gyorsítókat. Talán az űrben… És csak ha nagyon sok pénzünk lesz rá - vagy ki nem találunk valami forradalmi, a mostani módszerektől gyökeresen különböző eljárást arra, hogy egy vagy néhány elemi részecskére akár makroszkópikus mennyiségű energiát összpontosítsunk (az LHC-ban egy proton mozgási energiája már összevethető egy szúnyog felemeléséhez szükséges energiával…).

Hatalmas anyagi és technikai koncentrációval elértük, hogy néhány töredékmásodpercre létrehozzuk a nagy energiájú, ezért igen bomlékony elemi részecskéket, és villanásnyi életük alatt tanulmányozni tudjuk tulajdonságaikat. De ez nem technológia. Miért nincs "részecske-technológia"? Mi hiányzik abból, ami az előző technikai forradalmakkor megvolt?

1/ A könnyű reprodukálhatóság, hozzáférhetőség. Ma már nem kellenek speciális laborok elektromos jelenségek létrehozásához, a ceruzaelemeket boltban árulják, a konnektor minden lakásban ott van. A nukleáris technika nem tart itt (talán nem is fog, mert félünk a veszélyeitől, és mindig a laborban marad, a nagyközönség száz év múlva is csak késztermékként találkozik a "nanonukleáris" módon készült anyagokkal). De izotópok, nukleáris berendezések - szakértői kontroll alatt - már ma is ott vannak sok kórházban és ipari anyagvizsgáló laborban. Azt viszont kizárhatjuk, hogy száz vagy kétszáz év múlva mindenkinek lesz egy LHC-je a sufniban. Vagy akár csak minden gyárban egy ilyen gyorsító… Hacsak (lásd a korábban mondottakat az új, forradalmi ötletekről)…

2/ A makroszkópikus méretű hatás. Pillanatnyi tudásunk szerint (az ide nem tartozó gravitáción kívül) csak az elektromágneses kölcsönhatás terjed ki makroszkópikus tartományokra. Az elemi részecskéket létrehozó folyamatok, és a részecskék hatásai igen rövid hatótávúak. Bár e részecskék igen gyorsan szaladnak (gyakorlatilag fénysebességgel), a legtöbbjük olyan rövid ideig él, hogy az ezalatt megtett teljes útjuk jóval kisebb egy atommagnál. Ezért élesen meg kell különböztetnünk a részecskék két fajtáját: az egyik fajta olyen rövid élettartalmú, hogy ezért közvetlenül sohasem észleljük, a másik fajta hosszabb ideig él (ez még mindig csak a másodperc igen kis törtrésze, de a fénysebességgel megszorozva már métereket vagy kilométereket kapunk), ezek kijönnek a berendezésből, elektromos és mágneses terekkel eltéríthetők, analizálhatók – épp ebből következtethetünk az őket szülő, sokkal rövidebb ideig élő részecskék tulajdonságaira. Éppen így, ezeket a bomlástermékeket analizálva azonosították a Higgs-részecskét is.

Érdekes módon napjainkban kezd kialakulni egy olyan technológia, ami ezeket a másodlagos, messzire repülő részecskéket használja fel - először csak maguknak a részecskefizikai folyamatoknak az elemzésére, később (ez a "később" most csak a mától számított egy-két évet jelent!) az ismert részecskék segítségével ismeretlen természeti körülményeket vizsgálhatunk. Az első fajta kísérletre példa a közelmúlt híres neutrínós balfogása. Itt a Genfben létrehozott neutrínók makroszkópikus, hétszáz kilométeres távolságra repültek az Alpok kőzettömegén keresztül. Ilyen neutrínók származhatnak gyorsítókból vagy atomreaktorokból. Ehhez hasonló kísérlettel fedezték fel pár éve a neutrínó-oszcillációt - ami még a részecskefizikán belüli effektus. De már tervezik azokat a kísérleteket, amelyek során a Föld felszínének különböző pontjain található neutrínó-források nyalábjait a Föld egész "testén" átbocsátva, és a felszín másik pontján észlelve azokat mintegy "megröntgenezik" a Földgolyót. A neutrínók elnyelődéséből (illetve az oszcilláció addigra már ismert paramétereinek esetleges megváltozásából) lehet majd következtetni arra, milyen fajta és milyen állapotú anyag van a Föld középpontjában, illetve annak környékén. Erről mindmáig semmiféle közvetlen bizonyítékunk sincs, csak többé-kevésbé megalapozott spekulációk léteznek. Ilyen mérésre másfajta objektum nem alkalmas, kizárólag a nagy áthatoló képességű (és ezért igen nehezen detektálható) neutrínó. Íme egy példa arra, hogy a részecskefizika a makroszkópikussá válás határát átlépve közvetlen technológiai tényezővé válhat. Még ebben az évtizedben.

3/ A tömegesség. A magfizika azért válhatott az emberi életet közvetlenül befolyásoló (és fenyegető - lásd atombomba) technika alapjává, mert egy szerencsés (vagy szerencsétlen, ízlés dolga) véletlen, a láncreakció képes az elemi eseményeket koordinálni, összekapcsolni, ezzel makroszintűvé növelni. Sajnos (vagy szerencsére, ízlés dolga) más elemi részecskék folyamataival kapcsolatban ilyen erősítő effektust nem ismerünk. Ezért az egyes elemi részecskék keltése, mozgása, elnyelődése mind egymástól független (ráadásul a kvantumelmélet szerint véletlenszerű) folyamat, amelyeket semmi sem tud a köznapi életben is észlelhető makroszkópikus eseménnyé növeszteni.

Illetve - dehogyisnem ismerünk ilyen folyamatot! Ott van mindenki előtt, aki ezt olvassa, a számítógépe CD-olvasójában: a lézer. Ez az egyes atomok foton (azaz elemi részecske-) keltési folyamatait speciális kvantumeffektusok segítségével összehangolja, makroszkópikusan korrelálttá teszi, esetenként olyan energiát összpontosítva egyetlen kvantummódusba, ami akár acéllemezek átvágására vagy rakéták lelövésére is elegendő (a jedik lézerkardjáról most nem is beszélve). Miért nem készítünk hát más elemi részecskékhez is lézerberendezést, és akkor lesz erős, szabályozott, makroszkópikus objektumnak is tekinthető proton- vagy neutrínó-nyalábunk?

Ennek két akadálya van: az első, hogy nem tudjuk, hogyan csináljuk. A második az, hogy a legtöbb részecske esetében tudjuk, hogy ez nem is lehetséges! A részecskék jelentős része ugyanis fermion, azaz feles spinű objektum, ezeknek pedig a kvantumelmélet Pauli-elve megtiltja, hogy akárcsak kettő belőlük (nem hogy tíz a sokadikonnyi mennyiség…) azonos kvantumállapotba kerüljön. Ezért nincs (és nem is lesz) elektron-lézer. (Aki hallott már "szabedelektron-lézerről", az rögtön jegyezz meg, hogy amivel ilyen néven kísérleteznek, az egészen más elven működő berendezés (lesz), és csak a kóbor apácák megtévesztése céljából hívják lézernek.)

Maradnak a bozonok, az egész spinű részecskék - ezeknek a Pauli-elv matematikai megfelelője kifejezetten kívánatossá teszi, hogy sokan gyűljenek össze azonos kvantumállapotba. Így jön létre a néhány éve megvalósított Bose-Einstein-kondenzátum, de ilyen elven működik a szuperfolyékonyság és a szupravezetés is. Ne meg ez az elv kényszeríti együtt menetelő sereggé a lézersugár fotonjait. Készítsünk tehát lézersugarat bozonokból!

Az egyik ígéretes jelölt a legközönségesebb elemi részecske, a pion. Amikor a gyorsítókban összetalálkozó protonok vagy atommagok ütközésekor szétfreccsenő több ezer elemi részecske fotóját csodáljunk, tudnunk kell, hogy a törmelék nagy része pion - ők a szemét, őket nem is vizsgálják egyenként, csak az általuk elvitt teljes energiát mérik a detektorok, hogy a maradék néhány érdekes részecske adataira következtessenek. "Pionlézer" megalkotására már régen tettek javaslatot. Tudtommal jelenleg nem folynak ilyen kísérletek. De - ha már álmodozással kezdtük - személyes meggyőződésem, hogy a száz év múlva megvalósuló "nano-magfizika", az atommagok egyedi manipulálásának fő eszköze a jól irányítható koherens pionnyaláb, azaz a pionlézer ("pézer" lesz.

Milyen bozonokat ismerünk még? Nos: a gyenge kölcsönhatás közvetítő részecskéit, a W és Z bozonokat (felfedezés: CERN, 1983, Nobel-díj néhány évvel később). Ezeknek nagy a tömege, ezért rövid az élettartamuk, ki sem jönnek a protonból vagy az atommagból. Nehéz olyan mechanizmust kitalálni, ami ezek élettartamát annyira megnövelné, hogy több reakcióból származó gyenge bozon makroszkópikus távolságra eljusson, és korrelált mozgást mutasson. Lehet, hogy az ilyen effektus fontos lehet a csillagászatban: egyes elméletek szerint a neutroncsillagok nagy nyomású belsejében, ahol a neutronok kvark-gluon plazmává olvadnak össze, a speciális körülmények között koherens W és Z hullámok is létrejöhetnek - de ezek a természetes "wézerek" és "zézerek" messze állnak attól, amit emberi technológiának nevezhetünk.

És igen: létezik még (mától hivatalosan is) a Higgs-bozon! Ő is egész spinű elemi részecske, ezért elvileg hajlandó lenne kondenzálódni. No de az ő létrehozásához még nagyobb energia kellett (a CERN gyorsítóit a W és a Z bozon felfedezése után még harminc évig kellett fejleszteni a Higgs megtalálásáig), ezért még rövidebb ideig él, még kevésbé jön ki az ütköző részecskék környezetéből (most is csak bomlástermékeinek eloszlásából következtettek létezésére) - miért gondolnánk, hogy belőle koherens részecskenyaláb, "hézer" készíthető?

A Higgs-bozon egy dologban alapvetően különbözik minden más elemi részecskétől. Épp ez a speciális tulajdonsága az, ami miatt azt mondjuk (kissé pongyolán), hogy ő "ad tömeget" a többi részecskének. Ennek részletes kifejtésére itt és most nincs hely és idő. (De szerencsére lesz máskor: az itt is sokat emlegetett "Az atomoktól a csillagokig" című ismeretterjesztő sorozat most kezdi nyolcadik évadját, épp a sorozat századik előadásával. Mit ad isten, ezt az előadást épp én tartom, épp erről a kérdésről. Címe: "A tömeg eredete és a Higgs-mező – avagy a 2013. évi Nobel-díj". Helyszín: az ELTE lágymányosi északi tömbje, idő: szeptember 13. csütörtök, 17:00.)

A Higgs-mező különlegessége az, hogy alapállapotban nem nulla az értéke. Ezzel az értékkel arányos a többi részecske tömege (részletek szeptemberben). Részecskefizikai szemszögből ezt úgy is fogalmazhatjuk (persze sok matekkal ez a fogalmazás alá is támasztható), hogy a Higgs-részecskék nem csak úgy magukban léteznek bele a világba, villanásnyi ideig, hanem korrelált mozgást végezve, mintegy összekapaszkodva és egymásra támaszkodva stabilizálják egymás létezését, élettartamukat végtelenre növelve kondenzátumot, ha úgy tetszik, Higgs-lézert vagy "hézert" alkothatnak. Az így létrejött speciális anyagfajtát mi sokkal köznapibb néven ismerjük: úgy hívjuk, hogy "vákuum".

Máig ez a részecskefizika Standard Modelljének általánosan elfogadott, de a kívülállók szemében furcsának ható hipotézise volt - azért csak hipotézis, mert bár sok egybehangzó, az elmélet jóslataival megegyező kísérleti tény támasztotta alá, mégis csak hiányzott alóla a legalapvetőbb kísérleti bizonyíték: magának a Higgs-bozonnak a létezése, ennek igazolása. Most ez megtörtént. Mától fogva a vákuumról fentebb írottak nem őrült spekulációt, hanem a fizika általánosan elfogadott, a valósággal összhangban álló alapelméletét képviselik.

Ha így van, akkor ez a furcsa anyag, a vákuum, az elemi részecskékből szőtt, mindent betöltő, ám nem triviális rendszer (azért ne tévesszük össze az Einstein előtti idők feltételezett "éterével"! - nos ez az anyag megkerülte azokat a nehézségeket, amelyeket fentebb felsoroltam, és amelyek az elemi részecskék fizikájára közvetlenül támaszkodó technológia előtt tornyosulnak! 1/ Hozzáférhető - vákuumot kis energiabefektetéssel mindenki házilag is előállíthat, egyesek eleve ott hordják a fejükben. 2/ Makroszkópikus kiterjedésű - térben és időben a végtelenbe nyúlik. 3/ Tömeges - a vákuum úgy tekinthető, mint nagyon-nagyon-nagyon sok Higgs-részecske speciális kötött állapota, kondenzátuma.

Ekkor viszont ez az anyag - megint csak viszonylag kis (a részecskegyorsítókban összpontosított energiákhoz képest kis) energiabefektetéssel módosítható, más, gerjesztett állapotba is hozható! (Gondoljunk az elektron-pozitron pár létrehozásához szükséges 1 millió elektronvoltnyi energia, és a kémiai folyamatokban végbemenő elektron-átrendeződési folyamatok néhány, vagy néhány tized elektronvoltos energiaigényére!) E gerjesztési folyamat részleteit elvileg leírja a részecskefizika Standard Modellje, amelynek ma az utolsó záróköve is a helyére került. Elvileg az is kiszámítható, hogy milyen (a Higgs-részecskékkel kölcsönható) másfajta részecskéket kell, és hogyan kell mozgatni ahhoz, hogy a Higgs-mező a kívánt módon megváltozzon. Ezek a számítások - ismerve a Higgs-bozon pontos adatait - akár holnap elkezdhetők. A legkívánatosabb az lenne, ha az általunk leginkább kézben tartott, könnyen és sokféleképpen manipulálható elektronok vagy fotonok megfelelő mozgatásával lehetne kiváltani a kívánt hatást.

E hosszú bevezető után tehát következzen a jóslatom: harminc, de legkésőbb ötven éven belül megtanuljuk szándékaink szerint lokálisan manipulálni a Higgs-kondenzátumot, azaz a vákuumot. Lesznek kicsiny elektronikus vagy optikai eszközeink, amelyek a megfelelő számítógéphez kapcsolva a tér egy adott tartományában az általunk kívánt módon megváltoztatják a Higgs-mező értékét.

Mire jó mindez? Ne felejtsük el, hogy a Higgs-mező ad tömeget az összes többi elemi részecskének, köztük a legközönségesebb elektronoknak. Az elektronok viselkedésén múlik viszont a körülöttünk levő köznapi anyag szinte mindenfajta (mechanikai, szilárdságtani, optikai, elektromos, mágneses, és persze kémiai) tulajdonsága. Ha pontosan kiszámítjuk, hogy hol és mennyire változtatjuk meg a Higgs-mező segítségével az elektronok tömegét, akkor a fenti tulajdonságok mind közvetlenül manipulálhatóvá válnak. A rengeteg energiát pazarló és durva nagyolvasztók használata helyett a lokálisan megpuhított fémek udvariasan belecsordogálnak a legbonyolultabb formába is, nem utólag kell lereszelnünk a nagyját; egy megfelelően alkalmazott lokális Higgs-mezővel az űrhajó fémfala helyileg átlátszóvá válik, anélkül, hogy az „ablak” szélét tömíteni kellene; sőt ajtó sem kell a fémfalra, az anyagon Higgs-kulccsal kis nyílást nyithatunk, majd visszazárhatjuk; könnyen létrehozhatók a szobahőmérsékletű szupravezetők; az anyag helyi, akár atomi szintű manipulációja korábban elképzelhetetlen sűrűségű információtárolást tesz lehetővé; stb. - a lehetőségeknek csak a képzelet hiánya szab határt. És akkor még csak az elektronokhoz nyúltunk, nem avatkoztunk bele a protonok lelkivilágába, nem alakítottuk tulajdonságaikat az egyszerűen, szobahőmérsékleten létrehozható magfúzióhoz illővé…

Ha jól megismerjük a részecskék világában speciális, központi szerepet játszó Higgs-részecske és vele a Higgs-mező tulajdonságait, majd megtanuljuk manipulálni ezt a mezőt, ezzel a bennünket körülvevő anyag tetszés szerinti átalakításának csodálatos kulcsát mondhatjuk majd magunkének. És ezeknek az eszközöknek a birtokában visszatekintve utódaink a mai napot nem egy egyszerű, "sokadik" részecske felfedezése napjának, hanem egy valóban új technikai forradalom kiindulópontjának tekinthetik majd.

Vagyis az általános információk mellett, pl a mérete 850 x 315 pixel, van egy olyan szabály amivel jobbá, vonzóbbá tehetjük a borítóképünket! Ez hasznos tud lenni, amellett hogy jobban néz ki, szerintem ma már akár az álláskeresésnél is számíthat, mert tudat alatt profizmusról árulkodhat. De nézzük miről is van szó és hogy jön ide amit a fotótippeknél tanultunk:

Kezdjük két borítóképpel példaként:

páfrányos

hajós

Majd egyezzünk meg abban hogy a következő két távolságot A-nak és B-nek fogjuk hívni az egyszerűség kedvéért. Tehát a teljes borítókép hossza A, a profilképtől jobbra eső rész pedig B:

Nos, talán már ki is találtátok hogy az aranymetszésről van szó, az a trükk lényege! Mindegyik borítókép nagyon szép, de valahogy a páfrány levele egy kicsit jobb helyen van. Agyunknak jobban mutat egy kép ha a lényeg  aranymetszésben vagy középen van!

A hajó a borítókép közepén van, az A hossz közepén, de ez nem fog érvényesülni a bal oldali profilkép miatt! A párfányos esetben viszont a páfrány levél az A hossz aranymetszésében van, tehát ha berakom borítóképnek a B távolság kb közepén lesz, mondhatjuk hogy esztétikusabb helyen. Más szavakkal, hiába van a hajó középen, ez nem fog érvényesülni! Ehelyett aranymetszésbe kell rakni, hogy végül középre kerüljön...

Tehát a Facebook borítókép felépítésében is megtaláljuk az aranymetszés szabályát, nem is véletlenül, így lett tervezve... Ez persze apróság, de most hogy tudunk róla, ugye hogy jobban mutatna az a hajó az aranymetszésben, vagyis a B hossz közepén? Ha mondjuk fotósnak, tervezőnek, építészmérnöknek akarod eladni magad a mai álláspiacon, szerintem igenis oda kell figyelni erre, különben pedig csak simán szebbé varázsolhatjuk a profiloldalunkat, ha így csináljuk!

Ha úgy érzed nem működik jól a kompakt fényképeződ, ha elégedetlen vagy a képeiddel, ha meg szeretnéd érteni hogy csinálnak szuper képeket a profik, ha te is jobb képeket szeretnél készíteni, akkor az első 12 tipp után ez a 12 is érdekelni fog!

13. Válassz más nézőpontot
Sok kép van, amiben semmi különleges nem lenne, ha a nézőpont normális lenne. Pl ezen erdei úton vagy Hollandiában...

Vagy ehelyett,

 ez különlegesebb!

14. Fényképezd az embereket is
Amellett hogy elkészíted a mindenki más által is elkészített képet, lefényképezheted az emberek viselkedését. Vagy a helyiek szokásait, hogyan vásárolnak, hogyan tartják a táskát, valami hasonló részletet.

15. Túl lassú a géped?
Lehet hogy nem az! Manapság szinte minden gépben van zajcsökkentés (Noise Reduction), ami nagyon hasznos funkció, főleg a nagyításnál látszik a hatékonysága. Hogy akkor ez miért baj? Valamit fel kell áldozni a jobb minőségű képekért, jelen estben az időt. A zajcsökkentés úgy működik, hogy elkészül a kép, majd rögtön ezután egy másik, teljesen fekete kép is készül annyi ideig, amíg az eredeti készült (aztán ebből a másodikból a fényképező kiszámolja amit ki kell neki). Tehát dupla annyi időbe telik megcsinálni a képet. Ezért ha arra panaszkodunk, hogy nem elég gyors a gép, lehet hogy mi magunk okoztuk a problémát, kapcsoljuk ki a zajcsökkentest ha nem kell! Ez különösen a sötétebb helyeken probléma, mert ilyenkor egyébként is hosszabb az exponálási ido és még ez duplázódik!

16. Legyen valami az előtérben
Ez a trükk is látványosabb képeket eredményez!

Ráadásul ez azért is szuper kép, mert arany órában készült és harmadolva is van.

Ez pedig harmadolt, arany órában készült és látjuk a szép vonalvezetést is.

17. Megfolyatni a vizesést
Ez egy szupertrükk amit kompakt kamerával is meg lehet oldani! Általában a fényképezéshez FÉNY kell, vagyis örülünk ha több a fény, mert ekkor kisebb a zaridő, kevésbé kell állvány és nekünk úgyis csak egy kompakt kameránk van, nem túl fénybarát, kicsi optikával, ezért szeretjük, ha süt a Nap. Mégis vannak helyzetek, amikor kifejezetten rossz a sok fény, mert máshogy szeretnénk megörökíteni a témát. Példának most a vízesést hozom fel, mert ez könnyű és bárki kísérletezhet vele legközelebb. De hogy műkodik?

Ahhoz, hogy ilyen effektet kapjunk, hosszabb ideig kell fényképezni. Akkor fog a gép hosszabban fényképezni, ha sötét van. Ehhez két dolgot tehetünk: 1 Elektronikusan a beállításokban, ha be lehet állítani, a rekesz értéket, az F értéket növeljük amennyire tudjuk. 2 Fizikailag sötétítsünk. Pár ezer forintért kaphatunk polárszűrőt vagy ND szűrőt (ND8 vagy ND16-os kell) amit vagy a lencse elé tartunk, vagy valamilyen Macgyver technikával rögzítünk (csipesszel, gumival, ki hogy tudja). Ezek csökkentik a bejutó fényt, így kétszer, háromszor hosszabb lehet a záridő. Nekünk 1-2-3 mp kell. Ha elérjük, kész vagyunk (persze ehhez kell az állvány)! Elsőre nehéznek tűnik, de nem az és fantasztikus képeket csinálhatunk!

18. Pótakkumulátor
A legnagyobb bosszúság, ha lemerül az akksi! Mindig legyen nálunk feltöltött pót akksi! Félősöknek vagy hosszabb útra kettő is! Hideg téli napokon még inkább kelleni fog! Ugyanez a helyzet a memóriakártyával, akkorát kell venni hogy legyen rajta hely bőven. Nincs annál rosszabb, mint amikor lemaradsz a szuper képekről mert lemerült az elem vagy betelt a kártya!

19. Aranymetszés
A másik nagyon fontos tipp! Ez egy természetben is előforduló arányosság, amit mindenki csodaszépnek tart! Nem véletlen, mindenhol találkozunk vele, az alkarod könyöktől csuklóig 1,618-szor nagyobb mint a kézfejed csuklótól az ujjad hegyéig, a csigaház felépítése, a DNS molekula felépítése, az arc arányosságai vagy a természet rengeteg arányosságai, mind-mind 1,618. Ennyit kell tudni, kb ezt kell megjegyezni. Tehát, ha van egy érdekesség a képen és módunkban áll komponálni kicsit, rakjuk az aranymetszésbe! Ne rakjunk mindig mindent kőzépre! Hirtelen szebb lesz a kép! Hirtelen fotó lesz a fénykép helyett! Ami még fontos, hogy ezután vegyük észre ha profi képet látunk, a fotósok használják az aranymetszést! Ritkán helyezik a témát középre. Az aranymetszés egyébként lehet vízszintes és függőleges is, jobb vagy bal oldalon is. Ez egyébként ráadásul jól használható a Facebook oldalunk borítóképéhez!

A tükröződés miatt középen van a horizont, de a csónakot arany- metszésbe "tettem".

Az autópálya itt is aranymetszésbe tart...

20. Figyeljünk a részletekre

Például egy tengerparton a szokásos tájkép mellett próbálkozhatunk azzal is, hogy bemutatjuk a részleteket. Mutassuk meg amit más nem vesz észre! Ezek lehetnek kavicsok, levelek, kagylók, homokalakzatok, bármilyen érdekes részlet. De lehet egy hegység vagy naplemente a háttérben, míg elől egy virág, ez is feldobja a képet!

21. Használjuk ki a tükröződéseket

Nem csak a tavak, fjordok feszített víztükre létezik, hanem a pocsolyák is!

22. A virágokat ne csak felülről fényképezzük!

Ugye mennyivel profibb így a kép? Igaz lehet ez a nagyított, makrósabb képekre is.

23. Örüljünk az árnyéknak, felhős időnek

Az árnyéknak elsősorban a remek portréfotó miatt szoktam örülni. Küldjük az alanyt egy ház vagy fa árnyékába! Sokkal kifinomultabbak, szórtak a fények, kevésbé kell aggódni a túl világos háttér miatt. Ezenkívül ha megnézed a fenti áfonyás képet, az is felhős időben, sőt eső után készült. Ha rásütne a Nap, részben túl világos lenne részben túl sötét, elrontana mindent. Emellett ott a vízesés megfolyatása trükk is, felhős időben sokkal könnyebb megcsinálni!

24. Néha tényleg kellenek a turisták

Írtam már arról hogyan lehet eltűntetni a turistákat a forgalmas helyeken. Viszont vannak olyan helyzetek, amikor bele kell komponálni a képbe az embereket, egy embert, egy autót, vagy valamilyen más mindenki által ismert dolgot. Mikor? Amikor érzékeltetni akarjuk (és érzékeltetni kell) a méreteket. Ez előfordulhat egy nagy vízesésnél, mamutfenyőknél, szurdokban ahol az is nagyon fontos mondanivalója a képnek, hogy mekkora az adott téma. Enélkül nem lesz hatásos a kép. Például milyen magas ez a vízesés? 5-10-20 méter? 62!

Összefoglalásként azt lehetne mondani, hogy a fentiek egy része márka és típusfüggő dolog, de azért remélem sikerült kicsit elmagyaráznom pár dolgot, adtam pár tippet és néhányat talán ki is fogtok próbálni! Ha igen, még jobb ha küldtök az eredményből! Kívánom, hogy jussatok el szép helyekre és vegyétek észre a lehetőségeket! Sok sikert! :)

Ezt láttad már?

12 hasznos fotós tipp, ha szuper képeket szeretnél kompakt kamerával

Családi kép, kicsit másképp

Hogyan készítsünk turisták nélküli képet forgalmas helyeken?