Értelmesen

A tegnapi nap során megnéztem egy januári előadást a magfúziós kutatásokról. A tudósok végső célja, hogy fúziós erőművet hozzanak létre, ami végleg megoldaná az emberiség energia gondjait. A cél nagyon szép, a kutatások, ha lassan is, de haladnak, azonban nekem vannak kétségeim. (Az előadást mindenki megnézheti itt: http://archive.galileowebcast.hu/, az Atomoktól a csillagokig 2011 tavasz nevű könyvtárban az első előadás).
Mire is gondoltam a kétségeimmel kapcsolatban? Az első dolog technikai. Az előadást kora délután néztem meg. Délelőtt viszont olvastam egy cikket, hogy melyek azok a nyersanyagok, amelyek előbb kifogy(hat)nak, mint a kőolaj. Ezek egyike a hélium, ami nagyon ritka a Földön, a bányászat 80%-a Kansasben és Oklahomában történik. Azt írták, hogy ezek körülbelül 10 éven belül kimerülnek. Na már most. A probléma, hogy fúziós erőművekhez kell hélium, mert azzal hűtenék a reaktort körülvevő csöveket. Viszont a legkorábbi működő fúziós reaktor, ami még nem fog áramot termelni nekünk, 2025 körül készül el optimális esetben. Fúziós erőműveink pedig 2040-2050 előtt semmiképpen se lesznek. Megoldás lehetne, ha a Holdról hoznánk héliumot, de holdi bányászati tervekről nem igazán hallottam még. Legalábbis komolyakról.
A másik dolog filozófiai. Miért csináljuk azt, hogy egyre több energiát termelünk, ahelyett, hogy visszafognánk magunkat, és beszüntetnénk a pazarlást? Úgy gondolom, hogy tisztán demokratikus eszközökkel ezt nem is lehet megvalósítani. Nem lehet az embereknek megtiltani csak úgy a pazarlást. A dolog igazából egyszerű lenne, de ha ezt megtenné egy politikus, akkor nem választanák meg újra. Persze lennének gazdasági következményei is, amiket meg kellene oldani. Hogy miért nem csinálnak mégse semmit? Egyrészt a politikusok nem akarnak népszerűtlenek lenni az újraválasztásuk miatt, a másik pedig, hogy az embereket nem érdekli a dolog. A legjobb példa erre Las Vegas, ami a legnagyobb képmutató dolog a világon. A sivatag közepén fekszik, a világ egyik legszárazabb helyén, de ők a világ LEGNAGYOBB vízfogyasztói! Muszáj annak lenniük, hiszen fenn kell tartani a szökőkutakat és a golfpályákat......
Manapság minden politikus és tudós azt próbálja megvalósítani, hogy elérjük a fenntartható fejlődés szintjét. Nem kell részletekbe menően körülnézni a világban, hogy rájöjjünk, közel sem vagyunk ahhoz a szinthez. Minden fontosabb nyersanyag (ami könnyen elérhető), el fog fogyni a század végéig. Hogy megelőzzük ezt, komoly lépéseket kellene tenni nemzetközi szinten, de erre nem látunk példákat. A politikusok mindig csak években gondolkodnak, nem évtizedekben. A megoldások drágák, és nehezen kivitelezhetőek (űrbányászat, mélytengeri kitermelés, alternatív energiaforrások, stb.).
Van egy másik tábor, a Zöldek. Nekik is ugyanazok a céljaik vannak, mint a másik oldalnak, de sajnos nem értenek hozzá. Hirdetik az alternatív energiaforrásokat, de ez csak rész megoldás. A nap és szélenergia nem fedezi a növekvő energiaigényeket. Ez a hatásfokuk miatt van, éppen ezért túl sok kellene belőlük. Mondok egy példát. Ha helyettesíteni akarjuk Paksot, akkor 10000 négyzetkilométernyi területet kellene befedni napelemekkel. Nem tudom, hogy a Zöldek elgondolkodtak-e valaha, hogy ehhez mennyi erdőt kellene kivágni?
Marad tehát a fúziós energia. Ami viszont évtizedekre van még a megvalósítástól. A megoldás tehát az lenne, hogy addig, amíg nem áll rendelkezésünkre a fúziós energiatermelés, vissza kell fogni az igényeket. Egy átmeneti időszak kell, amikor nem az lenne a lényeg, hogy a Világgazdaság agyatlan tempóban növekedjen, és össze-vissza pazaroljunk mindent. Be kell osztani, amink van! Amikor pedig kéznél lesznek a technológiák, hogy nehezen hozzáférhető nyersanyagokat is kitermeljünk, akkor újra lehetne gondolni a dolgok állását.

 

Mindenki hallott már az EuroNCAP töréstesztekről és hogy ezt miért csinálják. Ez viszont előre beállított ütközéseken alapszik, amire a gyártók készülhetnek. Egy svéd biztosító igazi balesetek ezrei alapján rangsorolta az autókat. Ez már a valóságot tükrözi! Érdemes megnézni!

A svéd Folksam évente több mint 50 000 közúti balesettel kapcsolatos ügyet kezel. Szeretnék biztonságosabbá tenni az autózást, érdekük, hogy kevesebbet kelljen fizetni. Az autók biztonsága az utóbbi 10 évben egyre nagyobb szerepet kap. 2007-ig 117 000 baleset adatait összegezték és elkészítették a 2007-es tanulmányukat, azóta pedig már megjelent a 2009-es is. Ezeket érdemes letölteni, bennük van a EuroNCAP eredmény is.

Ez a való világ!

Ma belekóstolunk a biológiába. Mit jelent az hogy rák? Hogy néz ki egy daganat? Valóban gombák okozzák? Szódabikarbónával a rák ellen? Miért kell ablakot rakni az egérre? Hol tart a tudomány?

Nemég valaki megkért, hogy keressek rá a “szódabikarbónával a rák ellen” kifejezésre és mondjam el a véleményem. Ezt olvashatjátok most. Először röviden tömören arról mi a rák, aztán meg is nézzük a végén a véleményemmel.

Rák, daganat

A rákot egy szóval valahogy úgy lehet leírni, hogy sejtburjánzás. Valamilyen sejtünk “elromlik” és osztódni kezd. Aztán újra és újra… Aztán a saját immunrendszerünk sem mindig ismeri fel hogy baj van és nem pusztítja el ezt a sejtet. Ezenkívül maga sejt, mivel elromlott, nem pusztítja el önmagát sem (apoptózis, egyébként normális, hogy kb. 1600000 sejtünk hal meg percenként és cserélődik le). Ennek az osztódásnak az szab határt, hogy mennyi tápanyaghoz jut, idővel új erek képződnek (angiogenezis), hogy ellássák azt a nagy sejttömeget. Ekkor már daganatról, tumorról beszélünk. Idővel aztán sajnos a rákos sejtek a vérrel együtt eljuthatnak testünk más részeibe, ott letelepednek és tovább osztódnak, ilyenkor mondjuk azt, hogy továbbterjedt a rák vagy áttétet képzett. Elromlott sejttől függően több száz féle ráktípust ismerünk, tüdőrákból is több tucat féle van.

Mi az oka és hogyan kezeljük?

Most nem megyek bele a részletekbe, de lehetnek környezeti (cigaretta füst mindenféle káros részecskéi, UV sugárzás roncsolhatja a sejteket és a DNS-t…) és genetikai tényezők is.

A kezelés már több magyarázatot igényel. Először is érdemes nem dohányozni, megelőzni. Te egy daganatot hogyan próbáltál volna megszüntetni? Alapvető, hogy műtét során kivágják vagy sugárkezelést alkalmaznak. Ma már elég jó számítógépes tervező programok vannak, amivel hatékonyan be tudják állítani, hol mennyi sugárzás érje a testet. Ez is külön szakma. Aztán ott van a kemoterápia, gyakorlatilag telepumpálnak annyi méreggel, hogy a gyorsan osztódó sejtek elpusztuljanak, de a normális sejtek még éppen nem. Ettől aztán például kihullik a haj is. Szóval ezek működhetnek, de nem valami fejlett módszerek. Lehet gyógyszereket is szedni.

Azt viszont látni kell, hogy rengeteg féle rák típus van, legtöbbjük eltérő kezelést igényel, nincs olyan hogy általános gyógyszer a rák ellen. Aki ilyet akar eladni, ott kételkedjünk! A fejlett és jövőbeni gyógyszerekről hamarosan írok.

Hiszem ha látom, vagy ablak az egéren

Amit eddig leírtam az szép és jó, de van egy mondás: Hiszem, ha látom! Akkor nézzük meg! Ennek a témának például Jacco van Rheenen utrechti tudós a mestere. Hogy mennyire etikus vagy nem arra külön bizottság létezik, de a csoport azt csinálta, hogy egerekben tumort képeztek, és egy ablakot raktak bele/rá. Így a tumort már meg tudták nézni mikroszkóppal. Azért egér, mert az belefér a mikroszkópba. Ezt odáig fejlesztették, hogy az egerek már 8 hétig is élnek az első műtét után és mindezt kombinálni lehetett egy sor érdekes technikával. Az alábbi videó bemutatja ennek az alapjait, csak erős idegzetűeknek!:

Mit láttak és mire jó ez?

Hiába vannak sejtvonalak a petri csészében, a testünkben mégiscsak máshogy viselkednek, három dimenzióban nőnek, más dolgok is megfigyelhetőek. Néhány képen próbálom megmutatni a felszínt, hogy mire is jó ez az ablak.

Az alábbi két képen a zölden fluoreszkáló sejtek is a tumorból valók, középen a sötét sáv egy ér belseje és a piros sejtek is ráksejtek, de őket megvilágították egy lézerrel és úgymond átkapcsoltak piros színre. Mire jó ez? Meg lehet számolni a piros sejteket és megnézni, hogy idővel mennyi tűnik el, mennyi utazik a vérrel együtt a test másik részébe.

Itt tart a tudomány és ez már nem is újdonság. Ezen kívül egy sor másik dolgot is megtudhatunk a daganatokról, ha eredeti környezetükben látjuk őket, készíthetnek videót is.

Szódabikarbóna és a rák

Most nem hivatkozom a különböző honlapokat, mindenki rá tud keresni a szódabikarbóna és rák címszóra. „Tullio Simoncini arra a következtetésre jutott, hogy a daganatok az immunrendszer legyengülése következtében mértéktelenül elszaporodott gombák, a candida albicans kolóniái által létrehozott anyagcsomók.„ Nos, én nem vagyok szakértő, de én igazi rákos sejtekkel dolgozom, nem gombákkal, a fenti anyag szerintem jól mutatja, hogy amit látunk azok nem gombafonalak. A Pubmed-en kerestem Tullio Simoncini munkáját, de nem találtam. Ezen kívül már írtam az elsavasodásról, lúgosításról is itt.

Ezután azt kell mondjam, hogy egyenlőre a szódabikarbóna számomra annyira függ össze a rákkal, mint tehén a Jupiterrel. Te viszont aki olvasod ezt, kételkedj bennem is, járj utána te is! „Hiszem ha látom!”

Az ablakkal te is láthatod…

További források: itt

Közel felére lehetne csökkenteni a magyar háztartások energiafelhasználását az energiahatékonyságot célzó korszerűsítésekkel - áll az Energiaklub (EK) friss kutatási jelentésében. Ahogy már említettem itt, kiszámolták mivel jársz jobban. A hazai épületekben annyi energiát használnak fel a lakók fűtésre és a meleg víz előállítására, mint amennyi energiahordozót egy év alatt elégetnek a hazai nagyerőművekben. Ez a tanulsága a szakpolitikai intézet NegaJoule 2020 című kutatásának.

A vizsgálat tanulsága az, hogy az összes energiamegtakarítási lehetőség (152 petajoule, PJ) döntő része (128 PJ) a családi házak esetében lenne elérhető, szemben a társasházak 19 és a panelházak mindössze 5 PJ mennyiségével. Ennek oka, hogy a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások - így arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. Ezzel szemben az energiahatékonysági beruházásokat támogató állami programok a panelépületekre koncentráltak.

A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él, ezek legjellemzőbb építőanyaga a tégla, de jelentős a vályog előfordulása is. A hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. Ennek ellenére eddig csak igen kis arányban zajlottak energiahatékonyságot célzó korszerűsítések, áll az EK jelentésében.

A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le azt az épületet, amelyben lakik, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. Ami a családi házakat illeti, az EK szerint a nyílászárók cseréjével és a hőszigeteléssel olyan nagy energiamegtakarítást lehetne elérni - vagyis annyit lehetne spórolni a rezsin -, hogy az jobb befektetésnek számít, mint ha a háztartás bankba tenné a pénzét. A korszerűsítésnek továbbá munkahelyteremtő és gazdaságélénkítő hatása is van, jegyzi meg az EK.

Fontos szempont, hogy magyarországi lakóépületek zömében régiek: 61%-uk 1980 előtt épült, mindössze 10%-ukat húzták fel az elmúlt 15 évben. A fűtési rendszerek is meglehetősen elavultnak, korszerűtlennek számítanak: a háztartások 37%-a konvektorral és/vagy kályhával fűt - jegyzi meg az Energiaklub. Ehhez adódik hozzá, hogy a konvektoros rendszerek átlagos kora 15, a kazános, cirkós rendszereké 12 év, a távfűtéses rendszereké pedig közel 30 év. A kutatás egy érdekes adata, hogy bár a lakások körülbelül 80%-ában be van vezetve a gáz, mindössze a háztartások fele fűt csak gázzal. A háztartások egytizede vegyesen fával és gázzal melegíti otthonát. Magas, több mint 20%-os azok részaránya, akik csak fával fűtenek. A felmérés adatait infografika foglalja össze: (klikk rá)

Forrás:itt és itt

Teljesen igaza van!

Nélkülözhetetlenek a hipermarketek, és bár az ezeket működtető külföldiek itt valóban csak piacot vettek, emiatt nem sírni kell, hanem megteremteni a hazai konkurenciát – mondta Demján Sándor az Ingatlan és Befektetés lapnak adott interjúban. A nagyvállalkozó szerint keresztény hagyomány, hogy a vasárnap vásárnap, és a plázák népszerűsége a régmúlt iránti nosztalgikus érzéseken alapul.

„A bevásárlóközpont a legkorszerűbb vásárlási forma” – mondja Demján, aki szerint csak „fonnyadt szemlélettel rendelkező magyarok püfölik a központokat”. A nagyvállalkozó szerint plázákra és hipermarketekre egyaránt szükség van: az előbbiek egy fedett piac hangulatát teremtik meg – a kínálatuk komplexitásának érzékeltetésére említette, hogy a Westendben több az üzlet, mint a fővárosi Rákóczi úton –, utóbbiak pedig lehetővé teszik a legolcsóbb bevásárlást.

"Ezek az egységek nélkülözhetetlenek (...) a legjobb árat kínálják. Ha nem lennének hipermarketek, akkor 15 százalékkal lenne drágább átlagban az élelmiszer" – mondta Demján, aki szerint "nem sírni kell, hanem csinálni egy magyar hipermarket-láncot valakinek". A nagyvállalkozó szerint emellett a magyar gazdaságnak ki építenie azokat a kapacitásokat, amelyekkel ki tudja szolgálni a hipermarketek igényeit. ''Azt elismerem, hogy ennek kapcsán fontos nemzetgazdasági kérdések merülnek fel. A külföldiek Magyarországon piacot vettek, a gyártást, feldolgozást kivitték. Csak nyersanyagot termelünk, ami aztán késztermék formájában jön vissza.''

Az interjúban Demján beszél a kereskedelem vasárnapi zárva tartását szorgalmazó politikusi szándékokról is. "A vasárnap vásárnap – ez egy keresztény hagyomány. Már a középkorban is így volt, mindenki izgalommal várta, hogy megnézze a kereskedők portékáit, a mutatványosokat" – mondta, hozzátéve: a bevásárlóközpontok népszerűsége  a régmúlt iránti nosztalgikus érzéseken alapul.

Az interjúban az indulásról, a végül már több mint hatvan egységből álló Skáláról is kérdezik Demjánt. „ A legvidámabb barakk jelzőt az ország a Skálának köszönhette, hatására az áruellátás rendszere teljesen megváltozott”, mert felrúgtuk azt a sztálini szemléletű kereskedelmi elosztási rendszert, amiben a minisztériumok mellett működő szakmai bizottságok diktáltak. A Skála ehelyett megkereste azokat a hazai termelőket, akik jó minőségben tudtak szállítani.

„Általában a felesleges kapacitásokat használtuk ki, és nagyon sokszor áruval fizettünk. Narancsot, almát, de egyszer például cementet is adtunk, volt többek közt saját gyártású TV-nk, textilárunk és számos más termékünk” – sorolta a belföldi beszerzési módszereiket. Elmondta azt is, hogyan döntötték el, mit importáljanak: „egyenesen a vámosokat kerestük meg, akiktől megtudtuk, mit hoznak be, és mit visznek ki az országból, ez volt a piackutatás”.

Elnézést azoktól, akik kicsit alpárinak tartják a címben szereplő első szót, de nem igazán találtam ennél megfelelőbbet arra vonatkozóan ami zajlik körülöttünk a világban. Nem vagyok politikai elemző, de szeretem és ismerem is eléggé a történelmet, emiatt úgy vélem, hogy beszélhetek a témáról. (Senkinek sem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy hozzászóljon ilyen dolgokhoz, de egy kis tájékozottság nem árt.) A "szarkavarást" legjobban a líbiai helyzeten keresztül láthatjuk.

Mint mindenért, ezért is rögtön az USA-t bírálják, illetve támadják. Miért kell beavatkoznia, hódító háborúra készül, stb. Mindenki elfelejti, hogy a franciák és a britek erőltették a líbiai katonai akciót, az amerikaiak csak később csatlakoztak. Lehet utálni ezeket az országokat, de egyvalamit jegyezzünk meg. Az utóbbi néhány száz évben, ez a három ország, kiegészítve Japánnal és Oroszországgal voltak a legerősebbek a világon. És nem azért, mert a levegőbe beszéltek, amikor tenni kellett valamit. Ha érdekeik sérültek a világ valamelyik részén, cselekedtek, bevetve először a diplomáciájukat, majd ha kellett, akkor a katonaságukat. A 20. század elejéig ez gyarmatosító háborúkat jelentett, ez volt az érdekük, ezzel tudták növelni országaik gazdagságát. És ez irigységet keltett más országokban, pl. Németországban, ezért is törtek ki a világháborúk.

Ami viszont kiderült a világháborúk után, főleg a 2. után, hogy a gyarmatosítás nem kifizetődő többé. A hatalmak sorban hagyták el a gyarmataikat, aminek következménye az lett, hogy jelenleg több mint 200 ország található a Földön. Azonban a gazdasági érdekeik továbbra is fennálltak ezekben az régiókban. És ha meg kell védeni az érdekeket, akkor cselekednek. Lehet őket ezért szidni arab, orosz, kínai, stb. részről, de ez a legnagyobb képmutatás a világon. A "nyugatiak" is ugyanolyan emberek, mint ők. Éppen ezért ha az arabok, az oroszok, vagy a kínaiak lennének az ő helyükben, akkor ugyanígy viselkednének adott szituációban. És erre láttunk, sőt látunk példákat. A szovjet intervenciókat ismerjük, de elég 2008-ig visszamenni, amikor az oroszok háborúztak Grúziával. A szaúdiak csapatokat küldtek Bahreinbe, hogy megvédjék az érdekeiket. De bírálja őket ezért bárki is? Azon a környéken igen, de általában megint csak az van, hogy ezért is az USA a hibás. 

Líbia nem tartozik az USA érdekszférájába. A Földközi-tenger a franciák és a britek "felségterülete". Hiába van Olaszország a tenger közepén, ők sosem lesznek a régió igazi nagyhatalma. Pontosan azért, mert totojáznak, amikor cselekedni kell. Kétpercenként gondolják meg magukat, hogy most támogatják az akciót, vagy nem. Berlusconi amúgyis a legnagyobb maffiózó a világon, és Kadhafi "jó barátja". Persze csak érdekből, de nem mehetett neki akkor se teljes erővel. Mert ki tudja? A végén még hatalmon marad. Az oroszok és a kínaiak is azért háborognak, mert Kadhafi jó üzleti partner nekik. És itt van egy másik dolog. Az USA diktátorokat támogat, hangzik el sokszor. Tény. De akkor mi van Kadhafival, akit az oroszok és kínaiak fegyvereztek fel? Erről miért nem esik soha szó? Vagy Mugabéről? És még lehetne sorolni.

Lehet hibáztatni az USA-t mindenért, én is hibáztatom sok dolog miatt. De az a helyzet, hogy jobban járunk velük, mint ha egy radikális iszlám világban kellene felnőni. Hogy mi a helyzet Kínával? Jobban járnánk velük? Nos, nem tudom. Szerintem teljesen olyanok mint az amerikaiak a 19. század végén. Gazdasági fellendülésben vannak, óvatos diplomáciával építik ki érdekeiket szerte a világon, de egyelőre katonailag nem elég erősek, hogy uralják is a világot. Ugyanúgy, ahogy az USA se volt az a Brit Birodalom idején. Aztán átalakultak az erőviszonyok a két világháború miatt. Én egyelőre nem félek egy újabb világháborútól. Kínának és az USA-nak se érdeke JELENLEG, hogy háborúzzanak egymással. Amitől tartok az más.

2010 szilveszterén tettem egy kijelentést (jóslatot), hogy ez lesz a Káosz Évtizede. Arra gondoltam, hogy az erőviszonyok átalakulnak, és ez az átmenet nem lesz sima. Eddig bejött, elég ránézni a forrongó arab világra. És szerintem a Káosz onnan fog származni, hogy a radikálisok meg fognak erősödni ezekben az országokban. A Nyugat pedig nem fogja ezt hagyni. Remélem is, hogy nem fogja hagyni. És nem hódító, gyarmatosító háborúkról lesz szó. Civilizációnk alapja a kőolaj, és ez sajnos az araboknál található meg. Ha az USA, meg a Nyugat harcba száll érte, akkor nem kell szidni őket, különben mi sem oszthatnánk meg gondolatainkat itt a neten. Az utánpótlást biztosítani kell. Tény, hogy rossz fényt vet rájuk, amikor diktátorokat támogatnak, de ezt kell tenni, ha meg akarjuk tartani a mi életszínvonalunkat. Még jó pár évig a kőolajra kell támaszkodnunk, mert hiába mondják a zöldek, a tudomány még nem talált jobb megoldást. Nem lehet mindenhova szélerőművet meg naperőművet telepíteni. Ez amúgy se megoldás szerintem, de erről máskor.

A "szarkavarás" tehát csak nőni fog az elkövetkezendő években. Mindegyik ország helyezkedni fog, taktikázni, de előbb-utóbb el kell majd rendezni valahogy a nyersanyagokért és az érdekekért folytatott versengést. Hogy ezt háborúval oldják-e meg, vagy felosztják a világot, azt majd a jövő dönti el.

Miután megnéztük, hogy egyáltalán érdemes befektetni, mennyi pénzzel kell kezdeni, hol lehet róla tanulni, hol lehet hasznos információkat találni, most kezdjük is el a tanuláson túl! Mi kell hozzá? Hogyan válassz bankot vagy brókercéget?

Ha részvényeket, vagy befektetési alapokat szeretnél venni akkor hozzá kell férned a tőzsdéhez. Ezt csak bankon vagy brókercégen keresztül teheted meg, akik megvesznek és eladnak neked cserébe a jutalékért.

Egyszerűen csak be kell menni és értékpapír számlát nyitni. Ezen lesznek az értékpapírok dematerializált (nem fizikai) formában, vagyis digitálisan.

Hova menjek?

Hogy hol nyiss számlát az tőled függ. Először végig kell gondolni, hogy elsősorban a magyar tőzsdén szeretnél befektetni? Vagy külföldi tőzsdén is szemezgetnél? Különböző cégeknek más és más a jutalékrendszere.

Forintban szeretnéd a befektetést? Mennyi időre tudod nélkülözni a pénzt? Ha legalább 3-5 évig nem kell hozzányúlnod és forintban tartod, nyithatsz tartós befektetési számlát (TBSZ) is, ekkor csak 10 % vagy 0 % adót kell fizetned. Ha esetleg kell a pénz, akkor is bármikor kiveheted, ekkor ugyanúgy történik minden, mintha rendes számlát nyitottál volna.

Általában interneten keresztül tudod ellenőrizni a befektetésedet, de az interneten át akarsz megbízásokat adni, vagy a telefonban bízol jobban? Aztán vannak cégek akik naponta küldenek különböző elemzéseket, ajánlatokat, amik segíthetnek! Ezeken kívül, ma már automatizált rendszerek is elérhetőek, ahol megadhatod, hogy mennyi árfolyam ingadozást tudsz elviselni és ahhoz mérten ha lefelé megy az árfolyam eladják és beteszik máshová, míg emelkedéskor visszarakják a pénzedet. Kérdezd meg ismerőseidet mik a tapasztalatok, járj utána. Ma már könnyen az interneten is megteheted! Megkérdezheted az ingyenes pénzügyi tanácsadók egyikét is.

Ez biztonságos?

A magyar bankoknál elhelyezett pénzünk biztonságban van. A válság fokozódásával olyan védelmi intézkedéseket hoztak meg, melyek a betétesek megnyugtatását szolgálják. Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosítást, amely szerint az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) által biztosított összeghatár 6 millió forintról 13 millió forintra emelkedett, eltörölve a 10 százalékos önrészt. Az OBA gyüttműködési megállapodást kötött a Bankszövetséggel is. Az állam az ezen felüli összegekért korlátlan betétgaranciát vállal, így tehát a magyar bankoknál elhelyezett betéteink teljes garancia alatt vannak.

Az értékpapírszámlán elhelyezett befektetések (befektetési jegyek, részvények) pedig a BEVA (Befekteő Védelmi Alap) által biztosítottak. Fontos, hogy a pénzintézet, ahol a pénzünket vezetjük BEVA tag legyen. A tagság ellenőrzését a honlapon tudod ellenőrizni. 

Külföldi brókercégek, bankok jellemzően nem BEVA tagok, így a BEVA ebben az esetben nem fizet kártalanítást. Ekkor sincs okunk az aggodalomra, hiszen a külföldi brókercégek, bankok más országok szervezeteinek tagja, így értékpapírjaid ebben az esetben is biztonságban vannak. Talán még jobb feltételekkel van biztosítva pénzed.

Nem árt azonban az óvatosság külföldön sem, hiszen rengeteg ún. diszkont brókercég offshore cégként, adóparadicsomban működik, így ezen cégek esetén előfordulhat, hogy nincs megfelelően biztosítva pénzed a jogosulatlan felhasználás esetén. De szerintem mire arra szintre jutsz, hogy adóparadicsomokra gondolj, megtalálod a megoldást :)

Babonás vagy? Gyógyszert nem köszönünk meg, fekete macska jobbról megy át előtted az úton, telihold, fogyó hold, kéményseprő, lópatkó, tükör törés, négylevelű lóhere, péntek 13 és még sokáig sorolhatnánk. Ezek igazak? Mi az alapjuk?

Lópatkó

Régen a ló varázserejű, bajtól óvó állat volt; nagy szükségben lovat áldoztak, s a házak ormára, kapuk fölé lófejet, lókoponyát szegeztek. A lóáldozatokat helyettesítette később a lópatkó. Általánosan elterjedt hiedelem, hogy a vas megóv az ártó szellemektől, s különösen nagy hatása van olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem találnak. Márpedig a ló lábáról könnyen leesik a patkó, s aki egy kicsit is szemfüles, úton-útfélen megtalálhatja szerencséjét.

A négylevelű lóhere

A négylevelű lóhere alakja a keresztre emlékeztet, márpedig ez a keresztény kort jóval megelőző, ősi szimbólum mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében áll. Ez az egyik oka a négylevelű lóhere népszerűségének, a másik pedig ritkasága. Azért nem olyan ritka, mint a fehér holló vagy az ötös találat, s ha valaki szorgalmasan keresgél a lóherésben, előbb vagy utóbb talál négylevelű lóherét. Igen ám, de csak az az igazi szerencsehozó, amire véletlenül bukkanunk rá!

Újév táján virágüzletekben feltűnik a cserepes, garantáltan négylevelű lóhere. Ez azonban nem igazi here - Trifolium - hanem a savanyúherék közé tartozik, neve: Oxalis tetraphylla.

Kéményseprő

Manapság az olaj-, gőz- és gázfűtés korában el sem tudjuk képzelni, mit jelentett régen az a bizonyos "családi tűzhely": nemcsak a meleget és a főtt ételt, hanem magát az életet is. A tűz azonban nemcsak a legjobb barát, hanem a legveszedelmesebb ellenség is. A fából épült vagy gerendavázas, náddal, zsúppal fedett házakra hamar felszállt a vörös kakas. Ezért az az ember, aki a kéményt rendben tartja, a tűztől óv, fontos személyiség.

Volt azonban a tűzhelynek egy ősi, mitikus jelentősége is. A római hiedelem ide helyezi a család géniuszát (védő szellemét). Sztyeppei népek úgy tudják, hogy a sámán elrévülésében a sátor füstnyílásán át közlekedik a szellemekkel. Nyugat-Európában Karácsony apó, Mikulás a kéményen át látogatja meg a családot, s helyezi el ajándékait. A kéménnyel, tűzhellyel kapcsolatban álló kéményseprőre is ragadt valami a jótékony szellemek nimbuszából. Ezen az sem változtat, hogy fekete, mind az ördög. Hiszen az ördög is hoz szerencsét - bár aki vele paktál, a végén megjárja. Ilyen baj nem fenyegeti azt, aki a kéményseprőtől várja a szerencséjét.

B. F. Skinner kísérlet

Skinner a behaviorizmus atyja különösen izgalmas kísérletet végzett el 1947-ben. A behaviorizmus a viselkedést a kondicionáláson keresztül próbálta magyarázni, azaz annyit mondott ki, hogy azok a viselkedési mintázatok alakulnak ki és erősödnek meg az állatokban, amik valamilyen formában rendszeresen megerősítést nyernek. Így lehet megtanítani a kutyát arra, hogy leüljön vezényszóra vagy akár egy patkányt arra, hogy csak a szív alakú és sárga dolgokat egye meg. Skinner számtalan állatot tanított így be különféle dolgokra, sőt a pletyka szerint még a saját lányánál is kipróbálta a kondicionálást, de ahogy az egy igazán nagy tudóshoz illik, tudott a saját elméletén kívül is gondolkodni.

A kérdés amit feltett, már évszázadok óta foglalkoztatta a nihilista és szubjektívista filozófusokat és a világirodalom egy jelentős hányadának volt ihletője: mi történik akkor, ha a dolgoknak tényleg nincsen semmi értelme? Nem ő volt az első, aki ezt megkérdezte, de neki jutott eszébe elsőként galambokon végzett kísérletekkel keresni a választ.

Éhes galambokat rakott egy ketrecbe, amihez egy etetőautomata kapcsolódott. Az automata szabályos időközönként automatikusan kinyílt és pár szem mag hullott a ketrecbe. Egy idő után a vizsgált állatok jelentős része furcsán kezdett viselkedni. Az egyik a fejét egyfolytában a ketrec sarkába nyomta, kettő folyamatosan egyik lábáról a másikra állt, egy másik körbe-körbe forgott míg egy harmadik úgy tett, mintha csipegetne, de a csőre nem érintette a földet. Ha ezeket az állatokat hosszabb időre kivették ebből a ketrecből abbahagyták ezt a viselkedést, de ha visszakerültek ide és a véletlenszerű ételadagolóhoz, nagyon gyorsan újra felvették furcsa szokásaikat.

Skinner úgy vélte, a galambok viselkedése pontosan olyan, mint az emberi babona. A galambokban a kialakulásának nagyon egyszerű a magyarázata: a madár feje éppen a sarokban volt, amikor a kaja megérkezett, ez a viselkedés tehát pozitív megerősítést nyert, ennek köszönhetően már gyakrabban tartotta a fejét a sarokban, emiatt még nagyobb a valószínűsége, hogy a következő alkalommal is éppen ott találjuk, amikor az étel megérkezik, ami további megerősítést ad. Ez az öngerjesztő folyamat vezet ahhoz, hogy noha semmi kapcsolat nem áll fent a viselkedés és a jutalom között, mégis a viselkedés egy nagyobb és nagyobb megerősítést nyer.  Skinner szerint hasonlóan alakul ki a babona is. Éppen átmegy előttem egy fekete macska, amikor gödörbe esek. Ezentúl, ha fekete macska megy el előttem, visszafordulok és megerősítést kapok, hiszen nem esek gödörbe. Természetesen a tény, hogy gödörbe csak minden ezredik utamon esek amúgy is, nem befolyásolja, a megerősítést, kialakul a babona.

Mivel mi emberek valamivel racionálisabbak vagyunk, mint a galambok ezért többnyire babonáinkhoz magyarázatot is fűzünk: a fekete macska az ördög állata, a szenteltvíz távol tartja a démonokat stb. Nem nehéz belátnunk, hogy nagyon hasonlóan működhetnek egyes olyan alternatív gyógyászati módszerek is, amiket objektív (kettős vak, placebo kontrollált) vizsgálatok nem tudtak igazolni. Fáj a fejem és elmegyek a talpmasszázsra. A fejfájás amúgy is elmúlna egy nap alatt, de ekkor már összekötöm az elmúlását a masszázzsal. A legközelebb tehát, ha megfájdul a fejem azonnal megyek megint masszíroztatni a talpam és igen, újra megerősítést nyer számomra, hogy ettől múlt el a fájdalom. Ebben az esetben semmivel nem vagyok bölcsebb és okosabb, mint Skinner körbe-körbe forgó galambja. Skinner eredeti cikke itt található, más forrás itt.

Tehát nyugodtan lehet hinni a babonákban, csak semmi értelme...

Mielőtt a nagyobb világvallások, pl. kereszténység, iszlám, zsidó, kialakultak, az ókori népek úgy hitték, hogy az égbolton látható csillagok istenek. Ez volt a vallásuk, ami később átalakult. Hogy pontosan hogyan alakult ki az asztrológia, nem ismerjük. Ám szerintem fontosabb kérdés a miért. Miért hiszik egyes emberek azt, hogy az égitestek meghatározzák sorsukat, személyiségüket, stb.? A lényeg pedig abban van, hogy HISZIK ezt. Ez az alapfeltevés, e nélkül senki se fog nekiállni asztrológiát tanulni. És a kulcsa mindennek szerintem ebben a hitben rejtőzik.

Mindenki meg akarja ismerni és érteni a világ működését. Már az ősemberek is próbálták megfejteni az ég titkait, megalitokat emeltek, hogy figyelemmel kísérjék a Nap és a Hold járását, barlangokra csillagképeket festettek, stb. De nem voltak olyan eszközeik, amikkel jobban felfedezhették a minket körülvevő világot. Magyarázatot kerestek létezésük értelmére, de nem találhatták meg, mint ahogy valószínűleg mi sem fogunk soha ilyet találni, még a legmodernebb eszközökkel sem. Mi marad hát? A válasz szerintem az emberi természetből következik. Amit nem értünk meg, attól félünk és tiszteljük . Legalábbis kezdetben.

Mert mit is tapasztalt a korai ember? Először félt a tűztől, majd megtanulta kezelni azt. Vadásznia kellett, hogy életben maradjon, majd feltalálták a mezőgazdaságot. Vadállatokat háziasított, fegyvereket készített, így uralkodni kezdett a természet felett. Egyvalami azonban kimaradt, az égbolt, amit nem érhetett el. És az élettel kapcsolatos filozófiai kérdéseket továbbra sem tudta megválaszolni. Volt tehát két dolog, amit nem tudtak sehogy se megfejteni: az emberi élet (lélek) és az égbolt. Először isteneket láttak az égitestekben, akik nyíltan beavatkozhatnak az életünkbe, lásd görög mitológia. Ez a feltevés később teljesen eltűnt, de az egyes emberekben benne maradt a kétség. Rendben, nem istenek, de akkor mik? Nem lehet véletlen a Nap, a Hold és a bolygók szabályos mozgása az égen, valamint az, hogy az egyes embereknek eltérőek a tulajdonságaikban és eltérő az életük lefolyása. Lehet, hogy van valami kapcsolat?

És itt lép közbe egy másik dolog az elméletem szerint. Az emberek nem szeretik a bonyolult dolgokat, én se szeretem őket. Próbálunk mindent minél egyszerűbben megragadni, megmagyarázni. Úgy gondoljuk, legalábbis nagyon sokan, hogy a világ egyszerű és az életünknek értelme van. Így hát egyesek, akik tanult emberek voltak, például Ptolemaiosz, nekiálltak, hogy megmagyarázzák a világot, nemcsak fizikai, hanem metafizikai mivoltában is. Ptolemaiosz elkötelezett asztrológus volt, műve a Tetrabiblos évszázadokig alapmű volt. Nem ismerem a művet, inkább Ptolemaiosz másik alkotásáról mondanék néhány szót, ami jól jellemzi őt. Ez pedig a világképe. Geocentrikus világképet alkotott, holott görög tudóstársai már évszázadokkal előtte kimondták, hogy a Föld a Nap körül kering. Ptolemaiosz szerint az égitestek pontosan kör alakú pályákon keringenek a Föld körül. Nem lehet ez másképp, hiszen a kör a tökéletes geometriai alakzat. Tehát egy feltevésből indult ki, amit kezdetben igazoltak a számítások és a megfigyelések.

Az évszázadok múlásával azonban a bolygók pozíciói egyre nagyobb eltéréseket mutattak a valósághoz képest. Kopernikusz volt az, aki rámutatott, hogy a Nap áll a világ középpontjában. De a számításai neki se egyeztek a megfigyelésekkel, sőt nagyobb eltéréseket mutattak Ptolemaiosz világképéhez képest. Kepler volt az, aki megmutatta, hogy a bolygók nem kör alakú pályákon keringenek, hanem ellipsziseken. Sokszor hivatkoznak az asztrológusok arra, hogy Kepler hozzájuk tartozott. Kepler valóban végzett asztrológiai számításokat II. Rudolf császárnak, de ő maga sosem hitt benne. Pénzt kapott a császártól a horoszkópok elkészítésért.

Mit csináltak eközben az asztrológusok? Nem ismerték fel, hogy a bolygók ellipszis pályán mozognak, és hogy nem a Föld a világ középpontja. És miért nem? Mert ők mindent UTÓLAG igazítanak a feltevéseikhez. A tudomány pedig nem így működik. A tudomány vagy feltételez valamit, és azt tapasztalattal vagy kísérlettel bebizonyítja, vagy megfigyel egy jelenséget, amit aztán igazol azáltal, hogy létezését lehetőleg más körülmények között kísérlettel bizonyítja. Én ilyesmiről az asztrológiában sose hallottam. Mindig ők kullogtak a tudomány mögött, és változtattak a dolgokon.

Miért nem tudtak a Szaturnuszon túli bolygókról? Miért volt az, hogy a tudomány találta meg a Neptunuszt tudományos módszerekkel, és nem az asztrológia? A bolygók hatásai miért nem látszódtak az asztrológiai számításokban? A válasz, hogy megint UTÓLAG igazodtak a tudományhoz. Új számításokat találtak ki, hogy „újra minden passzoljon”. Az asztrológusok azzal magyarázzák igazukat, hogy márpedig ők tudománnyal foglalkoznak, mert számításokat végeznek, és tanulják azt. Nos, minden ember tud számolni, és a legtöbb ember járt iskolába, és tanult is dolgokat, mégsem lett a többségből tudós. Hogy miért nem? Mert a lényeg a MEGKÖZELÍTÉSben van. És ezt nem teljesíti az asztrológia.

Sokan afféle mindent megoldó giga-atyaúristenként tekintenek az államra. Ő az, akitől elvárjuk, hogy megvédjen a világ minden bajától, ellásson minket minden jóval, és kihúzzon minket minden olyan csávából, amibe a saját hülyeségünk miatt kerültünk.

Pedig az állam mi vagyunk. Az állam a tízmillió magyar állampolgár közös vállalkozása. Mi dobjuk össze az árát hónapról-hónapra, mi választjuk azokat, akik felügyelik, és mi részesülünk a hasznaiból.

A hétköznapi ember számára az állam azonban teljesen átláthatatlan. Hogy a 2011-es költségvetés teljes összege 13.767.940.600.000 forint, ez nem mond semmit. Ezért a következő trükköt fogom alkalmazni: minden tételt elosztok 10 millióval – sőt az egyszerűség kedvéért még 12-vel (mindenki a havi jövedelme alapján gazdálkodik) és megnézzük, milyen tételek vonatkoznak egy-egy magyar állampolgárra.

Ezzel rögtön hétköznapi számokat kapunk. Az állam havonta fejenként 108.993 forint bevételre tesz szert, míg 114.733 forint kiadása van. Ez már önmagában is elkeserítő: az állam hónapról-hónapra szegényedik. Minden hónapban fejenként 5.470 forinttal vagyunk szegényebbek. Ha bárki hozzám fordulna és megmutatná, hogy így osztotta be a család pénzét – nagyon-nagyon csóválnám a fejem: Ugyanis ezzel a hosszú távú elszegényedést határozták el. Ezt a költségvetést (meg ezekhez hasonlókat az elmúlt tíz évben), azonban simán elfogadták.

De honnan veszi az állam a hiányzó pénzt? Onnan, hogy még több kölcsönt vesz fel. Jelenleg minden magyar állampolgárra fejenként 2.103.100 forint adósság jut. Mindenkire, az aggastyánokra és a ma születettekre is. Ez még úgy is nagyon sok, ha tudjuk, ma egy átlag magyarnak 874.670 forint lakossági hitele van. A lakosság is nagyon el van adósodva, de az állam még sokkal-sokkal jobban.

Visszatérve az állam fejenként 108.993 forint bevételére – sok ez vagy kevés? Ma Magyarországon 3.804.000 munkavállaló átlagosan 132.200 forint nettó átlagjövedelmet keres. Ez azt jelenti, hogy minden magyarra átlagosan 52.289 forint jövedelem jut. Ez önmagában megdöbbentő szám: az állam több mint kétszer annyi pénzt von el, mint amit egy állampolgár keres. A helyzet még ennél is rosszabb: hiszen hiába kaptunk meg a nettó fizetésünket, még annak is jó részét el fogja szedni az állam. Bármit veszünk a megkeresett pénzünkön, fogunk utána áfát, jövedéki adót és még ezernyi "fogyasztáshoz kapcsolt" adót fizetni. Becslésem szerint egy lakosra számolva valamivel több mint 40.000 forint vásárolható nettó érték jut. Ennek több mint két és félszerese jut minden hónapban az államnak.

Ha ez alapján a magyar állam mindenkit tejbe-vajba fürösztene, arcpirítóan sok nyugdíjat utalnának ki és már a kétszámjegyű utak is autópályák lennének – akkor nem lenne semmi baj. De az emberek többsége elégedetlen az állammal – kevésnek ítélik a támogatásokat, a szociális ellátást, a közcélú beruházásokat. Mindenki szeretne többet az államtól.

Azonban. Végezzünk egy gondolatkísérletet! Tegyük fel, hogy úgy gondoljuk: adjon egy kicsit többet az állam. Ne sokkal többet, csak 30%-kal. Legyen 30%-kal több minden nyugdíj, épüljön 30%-kal több autópálya, vegyünk még négy Gripent, költsünk 30%-kal többet az egészségügyre, növeljük meg minden állami alkalmazott fizetését 30%-kal. Ugye nem egy abszurd kérés ez... Ehhez nekünk is az állam felé történő bevételeinket meg kellene 30%-kal növelni. Mit jelentene ez? Azt hogy ebben az országban minden (igen minden) jövedelmünket be kellene fizetni adóként. Senki semmilyen fizetést sem kapna – mindent be kellene adni az államnak.

Ebből a gondolatmenetből jól látszik, hogy az állam már most is a csőd szélén tántorog. És még csak most indul a demográfiai cunami, amikor a nagy létszámú "ratkó korszak" gyerekei kilépnek az adó- és járulékfizető korukból és elkezdenek nyugdíjat kérni. Teljesen abszurd azt várni, hogy ezt az állam csak úgy "oldja meg".

Két megoldás van ezek után. Egyik, hogy el lehet menni: Itt lehet hagyni a többieknek a fejenként 2.103.100 forint tartozást. A többieknek viszont, akik magamhoz hasonlóan úgy gondolják, hogy itt kell élniük és halniuk – nos, nekik le kell számolniuk egy illúzióval. Mert a kimeríthetetlen apa állam nincs többé. Egy rosszul gazdálkodó, a dolgozókat kiszipolyozó, eladósodott, nem hatékony államunk van. Ezért ha meg akarjuk az anyagi problémáinkat oldani, akkor ezt magunknak kell megtennünk. Magunknak kell összeraknunk a saját biztonsági tartalékainkat, magunknak kell gondoskodnunk a gyerekeink tanulásáról, életkezdéséről, és magunknak kell összeraknunk a jövendő nyugdíjunkat.

(A költségvetési adatok a "2010. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről" szövegéből valók.)

Ez a cikk annyira tetszett, hogy idemásoltam Tóth András hírleveléből. Ajánlom, hogy Te is iratkozz fel!