Hangzott el a kérdés egyik remek olvasónktól. A kérdés jogos, megpróbáltam röviden, tömören és érthetően összeszedni mik szólnak mellette és ellene. De kezdjünk azzal, hogy mi az a tórium?
A tórium egy radioaktív elem, Thorról kapta nevét. Több évtizeddel ezelőtt felmerült már, hogy atomerőművekben hasznosítsák, számos előnye többek között:
- Sokkal több van belőle, mint uránból, a Föld tóriumtartaléka 1,5-2 millió tonna. Ez négyszerese az uránnak, ráadásul nem kell úgy dúsítani és akár több tízezer évre elegendő energiát szolgáltatna.
- Egy tonna tórium az atomreaktorban 200 tonna uránnak felel meg, sokkal hatákonyabb.
- A keletkező melléktermékek sokkal kevésbé veszélyesek az uránhoz képest.
- Legnagyobb előnye, hogy lényegében az első tóriumos reaktort hozzá kell kapcsolni egy például uránnal működő blokkhoz, de utána már saját magának termelné a hasadóanyagot és indítaná be a következő reaktort (tenyésztő reaktort). Így rövid távon legalább olyan drága mint az urán hasznosítása, hosszú távon viszont sokkal olcsóbb. (A tóriumot először urán 233-as izotóppá kell alakítani, vagyis neutronokkal bombázni, késöbb a keletkező izotópokkal fenntartóvá válik a folyamat.)
Ha ennyire szuper dolog, miért nem használjuk? Ennek tudományos/szakmai/technikai okai és hazai okai is vannak:
- Az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs kellő tapasztalat. Most még csak leginkább kísérleti tóriumos atomerőműveket építenek, sok még a megválaszolandó kérdés.
- Alapvetően azért terjedtek el az urán alapú erőművek és azért van ezzel a legtöbb tapasztalat, mert a például a hidegháború miatt szükség volt atomfegyverekre, amikhez ezek kellettek (a hatékonyságnál erősebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elő, tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani).
- India tavaly ősszel jelentette be, hogy megépíti az első igazi tóriumos atomerőművet, de kisebb a kapacitása mint egy paksi blokknak. Ráadásul a tórium-dioxid Indiában könnyen hozzáférhető/kinyerhető az óceánparti homokból! Egyébként Kína is jókora tóriumkészletet halmozott fel magának.
- Az elhasznált fűtőelemek esetében meg kell még oldani a problémát, hogyan választjuk el az urániumot, plutóniumot és tóriumot a használhatatlan anyagtól.
- Ez is olyan dolog, amiből a politikát nem lehet kihagyni. Európában Franciaország az atomerőmű nagyhatalom, rengeteg pénzt költöttek urán alapú erőművek fejlesztésére, nem engednék hogy pont nálunk tóriumos erőmű épüljön (ráfognák például a biztonságra és igazuk is lenne).
- De a magyar helyzet számomra a legdurvább. Tudjuk, hogy bővíteni fogják a paksi atomerőművet. Nálunk ez jogilag úgy zajlik, hogy létrehoztak egy három fős bizottságot, aki stratégiailag megmondja a paksi atomerőmű bővítéssel kapcsolatban mikor, mi, hogyan és miért történjen ebben a háromezer milliárd forintos beruházásban. Abban ugye egyetértünk, hogy ez a három ember atomenergetikai szakértő kell legyen. Namost egyikük Orbán Viktor, másik Matolcsi György, harmadik pedig Németh Lászlóné. Mindannyian híres atomtudós családból származnak... Ráadásul két hónapja a MVM alapított egy projektcéget (MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.), aminek a vezérigazsatója Baji Csaba a szintén FIDESZ-es cégek barátja, a felügyelőbizottság tagjai pedig mind Baji Csaba beosztottjai az Magyar Villamos Művek Zrt.-nél. Ez a négy ember a meghatározó elem, ami szerintem tragédia és látszik mennyire nem veszik komolyan ezt a kérdést, illetve mire akarják felhasználni ezt a gigantikus beruházást. Nem beszélve arról, hogy ezt a céget már két éve, a kormányváltás után meg lehetett volna alapítani, most két évet vesztettünk.
- Mellesleg a paksi erőmű bővítése már 10-20 éve felmerült, akkortájt pedig még kevesebb információ állt rendelkezésre a tóriummal kapcsolatban.
- Másik politikai kérdés az alapvető koncepció hiánya. Írtam már, nálunk azt sem lehet megoldani, hogy befizessünk egy éves tagdíjat az ESA-ba, az európai űrügynökségnek. Ezzel a hazai űripari cégek, amik léteznek és virágoznának, rengeteg megrendeléstől és haladástól esnek el. Mit csak ők, ez az ország és annak ipara, tudománya...
Amíg kis hazánkban így mennek a dolgok, ne is álmodjunk tóriumos atomerőműről! Röviden tömören így lehetne összefoglalni. Hogy mit hoz a jövő? A szakemberek szerint 2030 után vetődhet fel újra kérdés, legalább addig a tapasztalatszerzés lesz az előtérben.
