Innováció, K+F, biotechnológia, tudás alapú társadalom, GDP, okostelefon, szabadalmi oltalom, űripar, technológia. Nagyon jól hangzó szavak. Most egy kicsit el fogok kalandozni a gondolataimban és megmutatom nektek szerintem mit kéne máshogy csinálni itthon, mik az összefüggések. Saját nézetem szerint is van aki a problémában a lehetőséget látja, míg mások ugye minden lehetőségben a problémát, tehát ha részben lehangolónak találjátok a cikket, próbáljátok az első verzót szem előtt tartani.
Ugye most válság van, és még évekig az is lesz. Bár próbálják elrejteni, de rengeteget hallani, hogy kormányunknak pénzre van szüksége, válságadók, újjászervezés, megszorítások (hamarosan jön a következő). Ilyen egy átlagos cég életében is előfordul. Ha okosan gondolkodik látja, hogy most nem megy jól a szekér, de valamit el kell adnunk 1-2-5 év múlva, valami újat kell kitalálni, versenyben kell maradni, fejleszteni kell! Pénzt kell fordítani a kutatásra és fejlesztésre, hogy aztán annak gyümölcsét néhány év múlva el lehessen adni. Enélkül meghalna a cég. Saját biotech cégbeli tapasztalat.
Hasonlóképp van ez egy állam, mondjuk kis hazánk esetében is. Az országnak bevételre van szüksége. Nem szeretnék politizálni, egyébként ostorozhatnám mindegyik pártot, de azt látom, hogy mostanában leginkább úgy teremtünk pénzt hogy megszorítunk, többet adózunk, felhasználjuk a magánnyugdíj pénzeket. Hosszú távon ezt nyilván nem lehet csinálni, ez logikus. Valami értéket kell teremtenünk, valamit el kell adnunk! Hiába jött ide a Mercedes, nagyon pici adót fognak fizetni.
Itt jön képbe az innováció és a szabadalmak. Meglepően szoros az összefüggés az egyes országok 2004-2009 közötti k+f-kiadásai és a 2011-es GDP-növekedési teljesítményük között. Azok az uniós tagállamok, amelyek többek költöttek az utóbbi években kutatásra és innovációra, könnyebben átvészelték a válságot és gyorsabban ki is lábaltak belőle. A benyújtott szabadalmak száma és a kutatás-fejlesztésre költött források volumene egyfajta tükörképe az ország innovációs kapacitásainak, ez pedig lényegesen befolyásolja az adott ország versenyképességét, illetve a válságból való kilábalás sebességét. Az Európai Szabadalmi Hivatal a közelmúltban tette közzé az Európában bejegyzett szabadalmak számáról szóló 2011-es statisztikát, amely szerint az európai országok közül a legtöbb szabadalom németországi vállalatok és magánszemélyek felől érkezett (több mint 33 ezer darab), szemben a magyar 169-cel. Amennyiben az adott országok lakosságához viszonyítjuk a szabadalmak számát, sajnos szintén jól kiütközik a nagy különbség az Európa motorjának számító Németország és a periféria országok között. Míg ugyanis a 2011-es adatok szerint Németországban egymillió lakosra 405 szabadalom jutott, addig Magyarországon ez 17 szabadalmat jelentett. Ha valaki bővebben kíváncsi a helyzetre és sok sokat mondó grafikonokat és táblázatokat szeretne látni, töltse le ezt.
Azt ki sem fejtem, hogy ez elképzelhetetlen az oktatás magas színvonala nélkül. Az USA GDP arányosan máig sokkal többet költ K+F-re, jelentős agyelszívás van, termelik az új ötleteket. Mit várhatunk mi, amíg a magyar PhD hallgatók kb 93000 forintot kapnak? Sokan elhagyják az országot, személy szerint ez engem is érint. Hiába szokták mondani, hogy mennyi Nobel-díjasunk van, ha nagy részük már sajnos meghalt vagy régen kapta az elismerést.
Meg kellene határozni azokat a területeket, amiben Magyarország versenyképes lehet. USA, India, Kína, Izrael és Szingapúr a csúcstechnológiai ágazatokra, számítógépek, biotechnológia és a gyógyszeripari fejlesztésekre összpontosít. Lehet, hogy nálunk mondjuk a biotechnológiára gondolnak, de látványos erőfeszítésről nem hallani. Nemrég több cikk is napvilágot látott a magyar űriparral kapcsolatban. Szuper eredmény volt az űrhabos kísérlet, de hiába a siker, ha az odaítélt támogatást sem kapják meg időben. Hiányzik a kormányzati összefogás, a stratégia, még akkor is ha biztos megtérülő befektetés lenne például a magyar tagdíj befizetése az ESA-nak. Nemrég pedig az első magyar műholdnak is örülhettünk. Egyébként astroleslie írt már itt az űrbányászatról és a magánszektorról is.
Remek friss példa Dél-Korea, ahol kiemelt fontosságú az informatika. Az LG és a Samsung ott nőtte ki magát, jelenleg 23 kiemelt K+F program van, mindegyik évi egy milliárd dollárt kap (!) és látszik hogy megtérül a befektetés. Recesszió nélkül átvészelték a válságot.
Egy másik tanulmányt is szeretnék megemlíteni. E szerint Magyarország 14. a gazdasági komplexitás rangsorában. A komplex gazdaság azt is feltételezi, hogy a többféle termék előállításához sokszínűbb tudás kell, és ezek egymással is kapcsolatba lépnek. A tanulmány szerzői szerint a gazdaság komplexitása például azért fontos mérőszám, mert elég erős összefüggést mutat az ECI (Economic Complexity Index) az adott ország jövedelmi helyzetével. Ahol magas komplexitást tapasztaltak, annak az országnak a gazdasága várhatóan magasabb növekedést fog produkálni. Természtesen a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint pedig az elemzés azt bizonyítja, hogy minél több tudást birtokol egy ország, annál gazdagabb. Persze az, hogy az exporttermékeink átlagos szofisztikáltságát tekintve a világ egyik legfejlettebb országa vagyunk, közvetlenül az USA mögött kifejezetten jó hír. Viszont ezt elsősorban annak köszönhetjük hogy földrajzilag jó helyen vagyunk és az ide települő cégek hatalmas adókedvezményt kapnak. Eközben ellentmondásként pedig kormányunk szidja a multikat és az EU-t. A hazai cégek pedig hatalmas lemaradásban vannak. Arra szeretnék rámutatni, hogy nem főképp mi hoztuk létre ezeket a komplex export termékeket és nem is igazán húzunk hasznot belőle.
Elég csak megnézni a múlt heti Egis eredményt vagy Bogsch Erik Richter főnök véleményét. Az Egis szívgyógyszere kapta az Innovációs nagydíjat, mégis kivezetik a terméket a magyar piacról. Bogsch Erik pedig évek óta azt nyilatkozza, hogy a kormányzati intézkedések miatt egyre rosszabb a helyzet és a hazai K+F-et le kell építeni.
Szerintem kormányunknak mielőbb a fejlesztés felé kéne menekülnie a hosszú távú siker és munkahelyek érdekében. Megfelelő kiszámítható gazdaságpolitika kellene, úgy senki nem fogja az ötletét itthon megvalósítani, hogy például visszamenőleges adótörvényeket hoznak. Kell a paradigmaváltás! Azok a fennt említett országok, ahol ezt megtették, most szárnyalnak. Lehet ezt jól csinálni!
