Manapság több százezer forintot lazán el lehet költeni víztisztító gépre, szinte mindenhol lehet találkozni velük. Van okunk a félelemre? Veszélyes a klór? És hogy jön ide a bőr szárazsága, a rák vagy a turmalin? Körbejárjuk a témát.

Kezdjük a tisztítás melletti érvekkel

• A csapvíz nem finom
• A csapvízben lehetnek baktériumok, gyógyszermaradványok, klór és mindenféle egyéb szennyeződések
• Túl sok az ásványi anyag tartalma
• Túl kevés az ásványi anyag tartalma (ezt pótolják)
  

Ezekkel is foglalkozunk mindjárt, de van egy másik érvcsoport is, miszerint a csapvíz nem strukturált víz, nem energetizált víz... Részben ez ihlette ezt a cikket (köszönet egyik olvasónknak).

Talán amióta lemásztunk a fáról, a különlegesebb kavicsoknak valami rejtett képességet, mágikusságot tulajdonítunk. Nem véletlen hogy egyesek napjainkban is csodának tartják a turmalint és például beépítik ebbe a víztisztító kütyübe. Szerintük ez a kristály aztán energetizálja a vizet, megváltoztatja a víz szerkezetét és így az sokkal egészségesebb, jobban hidratál, stb. Hogy a vízmolekulát, ami három atomból áll, hogyan bontaná kisebb szerkezetűre, azt nem tudom. Milyen energiaszint fog emelkedni? A honlapon még sok egyébbel is próbálnak meggyőzni minket, találunk csinos összeget is, de aki ezt a blogot olvassa, az gondolom kételkedik. Honnan hordanak össze ennyi sületlenséget, mi bizonyítja mindezt? Erre ne is pazaroljunk több időt!

Mindenki ettől fél - a klór
Kezdjük viszont elölről. A csapvízben tényleg van klór és önmagában a klór tényleg nem az élőlények kedvence. Erős fehérítő és fertőtlenítő hatású, ezért is rakják a vízbe (általában klórgázt oldanak fel). Hogyan okozhat ez nekünk problémát? Ez a kérdés már a hetvenes években is felmerült, számos tudományos vizsgálat készült ez ügyben. Uszodában például nagyobb a víz klórtartalma, ahol is a klór leginkább az emberi „khmm részecskékkel”, hámsejtek, haj, vizelet, vér lép reakcióba és trihalometánok keletkeznek. Na ez elméletileg rákkeltő anyag, legalábbis annak gondolják, bár egyértelműen nem mutatták még ki. A trihalometánok alapja a metán, csak ezekben a molekulákban három hidrogént valamilyen halogéncsoport helyettesít. Több száz féle ismert, viszont olyan kis mennyiségben vannak jelen és nem isszuk meg, hogy az esetleges negatív hatását jóval meghaladja a rendszeres úszás, a sport. Találni olyan cikkeket, miszerint hosszú idő után részben felszívódhat bőrön át, illetve belélegezzük.

Igen ám, de felmerülhet bennünk, hogy a csapvízben is van klór, megisszuk, kapcsolatba kerül a saját emberi „részecskéinkkel” és bumm, máris ott a trihalometán. Ezzel kapcsolatban megkérdeztem az ELTE TTK Kémiai Intézetét*, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget (ők átpasszolták a kérdést az ÁNTSZ Országos Környezetegészségügyi Intézetéhez egy pecsétes papírral!), a Fővárosi Vízműveket*, valamint az ÁNTSZ Országos Kémiai Biztonsági Intézetet is, de sajnos nem sok választ kaptam. Köszönet a a válaszolóknak, akiket csillaggal jelöltem és a cikk alján ezeket olvashatjátok.

Amit fontos tudnunk az a következő:
Képzeljük el, hogy ott állunk a tiszta vízforrásunknál és stabilan el kell juttatni a vizet sok km messzire. Sajnos útközben sok baktérium is belekerül. Ma nem ismert hatékonyabb és olcsóbb mód ennek ártalmatlanítására, mint a klórozás. Cserébe viszont nagyon sokszor ellenőrzik a vízminőséget és a klórtartalmat a lehető legalacsonyabb értéken tartják. És gondoljunk bele, a tiszta vezetékes víz hatalmas javulást okozott az életminőségben, jelentősen meghosszabbította az átlag életkort. Ez a kis klórmennyiség amitől félünk, amikor pl naponta emberek ezrei halnak meg autóbalesetben? Vagy miért nem félünk a városi, nyilván szennyezettebb levegőtől? Mikor hallottunk arról, hogy valaki a csapvíz klórjától halt meg? Van egyébként egy mikrokockázati mutató, melyből kiderül, hogy minek kell megtörténnie ahhoz, hogy egymillió emberből egy meghaljon. Például 65 km autózás, fél liter bor elfogyasztása, 2 perc sziklamászás, 3 nap lét Budapesten! A csapvíz gyakorlatilag annyira ártalmatlan, hogy tudtommal ebből a szempontból mérhetetlen. Valójában tehát nem kell tartani tőle, valahol ez is olyan dolog, mint félni a repüléstől. Sokat hallunk róla, de életünkre nem ez jelenti a veszélyt.

Ott a pénzkérdés is. Ma a palackozott ásványvíz 100-200-szor drágább a csapvíznél, a PET palack hulladékról nem is beszélve. A víztisztítóknál ott a karbantartás, a szűrőcsere költsége is. Egyébként ha állni hagyod a csapvizet, hamar eltávozik belőle a klór, mivel nagyon illékony!

És mitől lesz száraz a bőr?
Szinte mindenhol hallani, hogy a klór szárítja a bőrt. De hogyan kell ezt elképzelni? Nos, a bőr felső része valójában halott hámsejtek több rétegéből áll. Ezek, mivel halottak, egyre csak száradnak el, a legfelső réteg folyamatosan hullik, alulról folyamatosan újratermelődik. Ezt a réteget valójában a zsír, egy faggyúréteg tartja rugalmas állapotban. A testápolók nagy része ezért zsíros. A klór is olyan anyag, ami képes ezt a faggyú vagy zsírréteget lemosni, ezért a bőr felszíne ismét "szárazabb" lesz, könnyebben töredezik. De nem csak a klór képes erre! Mi a zsír ellensége? Általában valamilyen detergens, emlékezhetünk a működésére középiskolából, a szappan! A szappan is nagyon jól oldja a zsírt, ezért szárítja a bőrt. Itt jegyezném meg, hogy érdemes bemenni a fürdőszobába és megnézni a tusfürdő hátulját! Az én Nivea tusfürdőm összetételét itt találják lustább olvasóink. :-)  Szinte mindegyik tusfürdő tartalmaz sodium laureth sulphate-ot, ami egy erős detergens. Tulajdonképpen ez az a szappan, ami leszedi bőrünkről a zsírréteget, tehát emiatt szárítja a tusfürdő is a bőrt... (Érdemes kevés tusfürdőt használni.)

Gyógyszerek és hormonok a vízben
Egy átfogó tanulmány keretében Magyarországon ezt is vizsgálták. A lényeg: ettől nem kell félni, szinte ki sem lehet mutatni őket a csapvízben, részletek itt. Érdekességként itt megjegyezném a kis mennyiségekről, hogy egy ismerősöm lement az átlag boltba, utána fogta a blokkot, bevitte a laborba és tömegspektrométerrel kimutatta benne a kokaint. Ezek annyira kis mennyiségek, ha nagyon akarjuk kelthetünk pánikot, de nincs értelme...

Akkor miért lehet érdemes víztisztítót venni?
Ha ezek után nem vagy nyugodt, vagy zavar a csapvíz íze, talán érdemes egy olcsóbb víztisztító kancsóval kezdeni a dolgot. Ez esetben viszont jó tudni, hogy a kancsóban álló vízben a bacik idővel szépen elterjedhetnek és végül is többet iszunk belőlük, mintha csapvizet innánk. Érdemes ezt is tisztítani. Ártalmas lehet az is, ha a ház régi és ólomcsövekkel oldották meg a vízkérdést, ez esetben magasabb lehet a víz ólomtartalma.

Összefoglalás

Aki szeretne, nyugodtan vegyen víztisztítót, de szerintem nem érdemes sokat költeni rá, érdemes ezt is tisztítani és kerülni az áltudományos víztisztítókat. Részemről a csapvízzel nincs baj. A klór valóban nem a barátunk, de az ezzel járó ártalom nagyon kicsi. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy a vezetékes vízzel járó megbetegedések sok nagyságrenddel nagyobbak lennének. Aki még többet szeretne tudni, ajánlom ezt az Indexes cikket, ebben egy alapos összehasonlítást írtak le!

További források:

100 kémiai mítosz, 26-odik oldal

Plewa MJ et.al. Differential toxicity of drinking water disinfected with combinations of UV and chlorine. Environ Sci Technol 2012 46(14):7811-7

Richardson SD et.al. Occurrence, genotoxicity, and carcinogenicity of regulated and emerging disinfection by-products in drinking water: a review and roadmap for research. Mutat Res. 2007 636(1-3):178-242

Boorman GA. Drinking water disinfection byproducts: review and approach to toxicity evaluation. Environ Health Perspect. 1999 107:207-17

Florentin A, Hautemanière A, Hartemann P. Health effects of disinfection by-products in chlorinated swimming pools. Int J Hyg Environ Health. 2011 214(6):461-9.

Koivusalo M, Vartiainen T. Drinking water chlorination by-products and cancer. Rev Environ Health. 1997 12(2):81-90.

Pilotto LS. Disinfection of drinking water, disinfection by-products and cancer: what about Australia? Aust J Public Health. 1995 19(1):89-93.

Richardson SD et.al. What's in the pool? A comprehensive identification of disinfection by-products and assessment of mutagenicity of chlorinated and brominated swimming pool water. Environ Health Perspect. 2010 118(11):1523-30.

A kép forrása

Fővárosi Vízművek:

Hivatkozással Társaságunkhoz érkezett megkeresésére, az alábbiakról tájékoztatjuk.

Az Ön által említett turmalinos bio víztisztítóról nem áll rendelkezésünkre információ, azonban a klórozott víz kapcsán az alábbi tájékoztatást tudjuk nyújtani.

A Fővárosi Vízművek Zrt. által szolgáltatott víz minősége teljes mértékben megfelel a 201/2001 Kormányrendeletben előírt ivóvíz határértékeknek, amelyeket folyamatosan ellenőriz a Vízművek Laboratóriuma. Így vezetékes víz esetén nincs szükség további víztisztításra.

A Fővárosi Vízművek a víz fertőtlenítését főként klórgázzal végzi, amely adagolásával tudjuk a káros mikrobiológiai folyamatokat visszaszorítani, azaz ivóvíz minőségű vizet biztosítani, a több mint 5000 km hosszúságú ivóvíz vezeték hálózat teljes szakaszán.

A klórozás során keletkező melléktermékek az úgynevezett trihalometánok (THM), amelynek az említett Kormányrendelet szerinti határértéke 50 mg/l. Ennek szintjét a Laboratórium folyamatosan ellenőrzi, és méréseink szerint a szolgáltatási területünkön ennél jelentősen alacsonyabb az ivóvíz THM koncentrációja, így egészségügyi kockázatot nem jelent.

Az ivóvíz élvezetéi értéke növelhető, ha fogyasztás előtt kancsóban félórát pihentetik a vizet, mert ezt követően már nem érezhető a klórszag, mivel a klór illékony vegyület.

Ha valaki mégis a vízszűrő vásárlása mellett dönt, mindenféleképpen tájékozódjanak előtte a működéséről, a szükséges rendszeres karbantartásról:

-          honnan lehet tudni mikor kell a szűrőt cserélni, tisztítani

-         a berendezésben van e pangó tér

-         mi biztosítja azt, hogy a készülékben nem alakul ki biológia és mikrobiológiai góc

Az uszodavizek fertőtlenítésére a klór különböző formáit használják az üzemeltetők, azonban az Ő vizsgálati eredményeikről nem állnak rendelkezésünkre információk.

Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását.

Munkatársaink a továbbiakban is készséggel állnak rendelkezésére a lenti elérhetőségek bármelyikén.

ELTE TTK Kémiai Intézet:

Szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az Önt foglalkoztató kérdésre
megtalálja a választ. Csupán a használt kémiai anyagokra hívjuk
fel a figyelmét, a biológiai hatásokat nem kívánjuk elemezni.
Ez a levél egy segítség önnek, és nem szeretnénk, sem az intézet, sem
jómagam hivatalosan állást foglalni
Egyetértek Önnel, ahogy fogalmazott, "áltudományos marhaság és a turmalin sehogyan sem fogja a vízmolekulák szerkezetét megváltoztatni".

Ami az ivóvíz klórozását illeti:

A víz tisztítása számos mechanikai és kémiai tisztítási lépésből áll, és
a megtisztított vizet el kell juttatni csővezetéken a fogyasztóhoz anélkül, hogy
ujra beszennyeződne (pl. elszaporodnának benne biológiai kórokozók).
A víz biológiai szennyezőinek (vírusok és bacilusok) elpusztítására
szükség van erős oxidálószerek használatára. Nem a klór (Cl2) az egyetlen
ebben a tekintetben, hanem pl. az ózont is használnak, sőt ez a fontos lépés
megelőzi a klór hozzáadását. Az ózon alapvetően a víztisztítókban használatos,
arra nem jó, hogy a csővezetékekben is biztosítsunk egy megengedett
szintet arra, hogy ott is megakadályozza a vírusok, vagy bacilusok szaporodását,
mivel igen gyorsan elbomlik. Ez utóbbi célra a klór sokkal alkalmasabb és
a csővezetékekben lévő víz (az ivóvíz) általában 0.2 - 0.4 mg/l aktív
klórtartalommal rendelkezik (ez alapvetően oldott klór gáz).
Ezek az adatok kerületenként változnak és nem titkosak,
a vízművek honlapján megtalálhatóak (vizmuvek.hu).

Az uszodák:

Az uszodák vizének kezelésére sokféle vegyszert használnak. Például:
fertőtlenítőszerek (oxidálószerek), pH beállítására szolgáló vegyszerek, esetleg
vízkeménység szabályzó vegyszerek, habzásgátlók, foszfátkoncentráció csökkentésére szolgáló vegyszerek, zsírosodást gátló enzim, stb. Az uszodavíz pH értéke gyakran enyhén lúgos (tipikusan 7,2 - 7,6 között), annak megfelelően, ahogy a felhasznált vegyszerek megkívánják.
A felhasznált vegyszerektől és a használattól függően a pH változik, így azt folyamatosan ellenőrizni kell.
Fontos hangsúlyozni, hogy a vegyszerek használata szakértelmet igényel és az előírások pontos betartását.
Az egészségre legártalmasabbak a fertőtlenítőszerek, amelyek hatóanyagként különféle oxidálószereket tartalmaznak. Ezek célja a vírusok, baktériumok és algák elpusztítása, illetve szaporodásuk meggátlása.
Vannak klórmentes és klórtartalmú oxidálószerek is a piacon.
Klórmentes oxidálószer például: hidrogén-peroxid, vagy a kálium-monoperszulfát.
Klórtartalmú például: nátrium-hipoklorit, kálcium-hipoklorit, triklór izocianúrsav, (klór csak igen ritkán és az erre a célra jól felszerelt nagy uszodáknál).
Sokféle uszodatabletta van forgalomban és az aktív hatóanyaga (az oxidálószer) általában fel van tüntetve a csomagoláson. A gyártók ezt interneten közzéteszik, kis kereséssel megtalálhatók.
A medencében található oxidálószerek természetesen azokat az anyagokat is oxidálhatják, amelyek az emberi tevékenység következtében oda bekerülnek. Vannak olyan elképzelések, hogy éppen ezek azok, amik irritációt okoznak (pl. klóraminok). Mivel nem vagyok szakértő ezen a területen, erről nem szeretnék nyilatkozni. Még az interneten is sok ehhez kapcsolódó írás olvasható. A levelemben található kulcsszavakra rákeresve sok írást fog találni.
Végül mindenképp érdemes kiemelni, hogy az uszodamesteren sok múlik. Érdemes azokba az uszodákba járni, ahol az oxidálószerek mennyiségét, így az aktív klórtartalmat is, továbbá a víz pH-ját, és a víz tisztaságát is ellenőrzik, és szabályozzák. Az aktív klórtartalom tiszta vízben kevesebb problémát okoz, mint szennyezettben.

Remélem, hogy sikerült segítenem.

Üdvözlettel,
ELTE Kémiai Intézet