Csatlakozz Te is!

Miről szól a blog?

Mi próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. A tudást felhasználhatjuk arra, hogy fejlődjünk, anyagilag jobb helyzetbe kerüljünk vagy megőrizzük egészségünket, ne hagyjuk, hogy átverjenek minket! Úgy érzed Te is hozzá tudsz rakni valamit? Van egy érdekes történeted vagy témajavaslatod? Érdeklődéssel várom leveledet: mpeter0725@gmail.com

Ingyenes és hasznos

Különösen ajánlott

Egy kicsit a Vénusz-átvonulásról

2012.05.15. 10:26 astroleslie

2012. június 6-án hajnalban újabb látványos csillagászati jelenség lesz látható hazánkból, a Vénusz-átvonulás. Ilyenkor a bolygó a Föld és a Nap közötti egyenest keresztezi, és korongja a Földről nézve a Nap előtt halad át. Mivel a Vénusz elég messze van (átlagos távolsága a Földtől az átvonulás idején körülbelül 42 millió kilométer), ezért a korongja csak a Nap kicsiny területét takarja ki. Ennek ellenére apró pontként már szabad szemmel is megfigyelhető lesz a felkelő Nap korongja előtt. (FONTOS! Ne nézzünk a Napba napfogyatkozás-szemüveg vagy megfelelő védőeszköz nélkül, mert súlyos szemkárosodást okozhat!) Aki távcsővel észleli az eseményt, ne felejtsen el napszűrőt használni!

A Vénusz-átvonulás a legritkább csillagászati jelenségek egyike. Az eseménynek 243 éves ismétlődő ciklusa van, mely során a következő érdekes „mintázat” érvényesül: két Vénusz-átvonulás 8 évenként ismétlődik, utánuk viszont 121,5 illetve 105,5 éves szünet következik. Így lehet az, hogy az előző Vénusz-átvonulás 2004-ben volt, míg a következő csak 105,5 év múlva, 2117-ben lesz. 2004 előtt pedig 1882-ben volt a legutolsó átvonulás. Ennek az ismétlődő ciklusnak az oka az égi mechanikában keresendő, ugyanis a Föld és a Vénusz keringési idejének aránya kifejezhető két egész szám (8 és 13) hányadosaként, így 243 földi év pontosan megegyezik 395 vénuszi évvel. Vagyis 243 évenként a Nap-Föld-Vénusz relatív pozíciója mindig ugyanaz. (Megjegyzés: a 243 éves ciklus elég stabil, viszont a „mintázata” az idők folyamán változott, és fog is változni. A jelenlegi 121,5 és 105,5 éves „mintázat” 2846-ig fog fennállni, utána 129,5 és 105,5 éves „mintázatra” cserélődik.)

A Vénusz-átvonulás (illetve a Merkúr-átvonulás is) akkor történik, amikor egy belső bolygó ún. alsó együttállásba kerül a Nappal (vagyis Föld-közelben van, és látszó iránya megegyezik a Napéval), és pályájának egyik csomópontja (a Föld keringési síkjának és a bolygó keringési síkjának metszéspontja) közelében tartózkodik. Vénusz-átvonulás azért nem történik minden egyes alsó együttálláskor, mert a Vénusz keringési síkja körülbelül 3,4 fokot zár be a Föld keringési síkjával. A Nap látszó átmérője pedig nagyjából fél fok. Így legtöbbször az a helyzet áll fenn, hogy a Vénusz alsó együttállásakor több fokkal „eltéveszti” a Napot.  

 

 

 

 

 

 

 A történelem folyamán számos nép, kultúra imádta istenként a Vénuszt. Közülük a majáknak voltak a legpontosabb csillagászati megfigyeléseik erről a bolygóról. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy a maják nem figyeltek meg egyetlenegy Vénusz-átvonulást se (legalábbis nem tettek róla említést sehol). Az átvonulással tudományos körökben nem foglalkoztak különösebben egészen a 17. század elejéig. Ekkor viszont Johannes Kepler felismerte a bolygók mozgásainak alaptörvényeit, és segítségükkel, illetve egy Vénusz-átvonulás megfigyelésével ki lehetett számolni a Nap-Föld távolságot. A módszer lényege, hogy a Föld különböző pontjairól (lehetőleg minél távolabb egymástól) kellett megfigyelni az átvonulás kontaktusainak (a Vénusz korongja érintkezik a Nap korongjával, a Vénusz korongja teljesen belép a Nap elé, stb.) időpontját, illetve ki kellett mérni a kontaktusok pozícióit a napkorong előtt, és ezután a különböző helyszíneken mért időpontok és pozíciók eltéréseit kellett kiszámítani. Még egy adatra szükség volt, ez pedig a „bázisvonal” hossza, vagyis a két megfigyelési pont közötti távolság hossza a Föld felszínén. Ha valaki rendelkezett ezekkel az információkkal, akkor a háromszögelés segítségével elég pontos becslést tudott adni a Föld-Nap távolságra.

Az 1769-es Vénusz-átvonulás volt talán az első igazi nemzetközi tudományos összefogás a történelem folyamán. Számos csillagász megfigyelte a jelenséget, többek között Kanadából, Tahitiből, Oroszországból. A csillagászok között volt többek között Hell Miksa is, aki akkoriban a bécsi csillagvizsgáló vezetője volt. 1769-ben Sajnovics Jánossal együtt (aki a Fejér megyei Tordason született) a norvég Vardo szigetére utazott a dán király felkérésére, hogy megfigyelje a Vénusz-átvonulást. A magyar történelem számára különösen fontos esemény volt ez, hiszen az ott tartózkodás idején vizsgálta Sajnovics János a magyar és a lapp nyelv hasonlóságait. Sajnovics volt az első, aki felismerte a két nyelv rokonságát, és vizsgálatait könyvben publikálta.

Az 1769-es mérések alapján Jerome Lalande francia csillagász 1771-ben 153 millió kilométernek számolta a Nap-Föld távolságot. Egy bő évszázaddal később Simon Newcomb amerikai csillagász, felhasználva az 1874-es és 1882-es megfigyelések eredményeit, 149,6 millió kilométerben állapította meg a Nap-Föld távolságot, ami a manapság is elfogadott érték.

Mára a Vénusz-átvonulások tudományos jelentősége kicsit lecsökkent, hiszen a csillagászok a Naprendszer égitestjeinek távolságát radarhullámok segítségével méterre pontosan meg tudják mondani. Azonban egy új tudományos hasznát felismerték a jelenségnek. Napjainkban számos exobolygót fedeznek fel, többek között az átvonulásos módszerrel (a bolygó átvonul a csillaga előtt, és kicsit lecsökkenti annak fényét). A Vénusz-átvonulás lehetőséget ad arra, hogy ezt a módszert még jobban finomítsuk, így a június 6-ai átvonulást több, a világ élvonalába tartozó távcső is megfigyeli majd (többek között a Hubble-űrtávcső, mely a Holdról visszavert napfény segítségével figyeli meg az eseményt).

Nekünk „halandóknak” viszont nincs más „dolga”, mint kiélvezni ennek a ritka jelenségnek a gyönyörűségét. Sajnos hazánkból csak az átvonulás utolsó, szűk két órája figyelhető majd meg, ráadásul a Nap már úgy fog felkelni, hogy a Vénusz a korongja előtt fog látszódni. A Nap június 6-án 4:51 perckor kel, és a jelenség körülbelül 6:55-ig tart. Aki teheti, menjen el a legközelebbi távcsőhöz vagy keressen olyan helyet, ahonnan látja a kelő Napot valamilyen védőeszköz segítségével.

A bejegyzés trackback címe:

https://ertelmesen.blog.hu/api/trackback/id/tr214509425

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.