Csatlakozz Te is!

Miről szól a blog?

Mi próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. A tudást felhasználhatjuk arra, hogy fejlődjünk, anyagilag jobb helyzetbe kerüljünk vagy megőrizzük egészségünket, ne hagyjuk, hogy átverjenek minket! Úgy érzed Te is hozzá tudsz rakni valamit? Van egy érdekes történeted vagy témajavaslatod? Érdeklődéssel várom leveledet: mpeter0725@gmail.com

Ingyenes és hasznos

Különösen ajánlott

Hogyan irányítják a világot (nemzetközi) bankárok? 5.: A bankárok nem hagyják magukat

2011.12.05. 10:40 astroleslie

Ez a cikk az előzőnek a közvetlen folytatása. Ott láthattuk, hogy az Alapító Atyák ugyan megengedték egy, a Bank of England-hez hasonló központi bank létrehozását magánembereknek, de mindössze négy év után megszüntették a bank működési engedélyét. Thomas Jefferson például így vélekedett erről a bankról:
„Ha az amerikai emberek valaha is hagyják, hogy magánbankok irányítsák pénzük kibocsátását, akkor először az infláció, majd a defláció révén, a bankok, és a körülöttük kinövő vállalatok minden tulajdonuktól megfosztják őket, míg végül a gyermekeik hontalanul ébrednek a földrészen, amit apáik hódítottak meg."
Jefferson próféta volt, gondoljunk csak bele, hogy mi folyik manapság a világban! De majd konkrét példákat is látunk a későbbiekben, amikor (egyes) bankok jól jártak az ún. gazdasági válságok során.

Nézzünk egy másik véleményt egy másik Alapító Atyától, Morris kormányzótól (nincs rokonság közte és Robert Morris között). Ő így fogalmazott James Madisonnak írt levelében 1787. július 2-án:
"A gazdagok mindent elkövetnek majd, hogy kialakítsák uralmukat, és rabszolgává tegyék a többieket. Mindig is ezt tették. Mindig is ezt fogják tenni? Ugyanaz lesz a hatása itt is, mint máshol, ha csak mi, a kormány (hatalma) által nem tartjuk őket kordában."
Nemes és becsületes gondolatok. Sajnos az évtizedek alatt Amerikában és szerte a világon elfeledkeztek erről a (demokratikusan megválasztott) politikusok. De most lássuk a (nemzetközi) bankárok második támadását az USA pénzügyi rendszere ellen!

Miután 1785-ben megszüntették a Bank of North America központi szerepét, Hamiltonék (ő, Robert Morris és Thomas Willing) támadásba lendültek, és az Alkotmányozó Gyűlésen (1787) meggyőzték a Kongresszus küldötteinek többségét, hogy igenis szükség van egy ilyen magántulajdonú központi bankra. A küldöttek féltek az olyan inflációtól, mint ami a függetlenségi háború idején volt. Elfelejtették, hogy előtte a „Telepes Cédula” milyen jól működött. Érdekes módon az USA Alkotmánya nem szól semmit erről a témáról……

Elgondolkodtató Hamilton mondata egyik levelében, amit Robert Morrisnak írt:
"Az államadósság, amennyiben az nem túlzott mértékű, áldás lesz nemzetünknek."
Eléggé „érdekes” gondolkodás, én nem látom benne a racionalitást.

1791-ben erőfeszítéseik jutalmat nyertek. A Kongresszus (kiélezett vita után) megadta az új banknak 20 évre az engedélyt. A bank a First Bank of the United States nevet kapta, ezzel is titkolva, hogy magántulajdonban van. A Bank monopóliumot kapott az amerikai fizetőeszköz nyomása felett, noha tőkéjének 80%-a magánbefektetők kezében volt. A maradék 20%-ot az állam birtokolta, de ennek célja nem az irányítás volt, hanem a tőke biztosítása. (Sok évvel később az a szóbeszéd járta, hogy a Rothschildok voltak a First Bank of the United States hátterében munkálkodó hatalom. A Rotschildokról a következő cikkben írok.) Hasonlóan a Bank of England-hez, itt sem derült ki sohasem az eredeti befektetők neve……..

Hogy is alapították meg a bankot? Hamilton a következő tervet nyújtotta be a Kongresszusnak: A bank 10 millió dollár alaptőkével rendelkezzen. Ebből 2 millió dollárnyit az USA kormánya vegyen meg részvényekben. Mi volt itt a probléma? Az USA kormányának nem volt ennyi pénze (ez rengeteg pénz volt akkoriban). Hamilton javaslatára a kormány kölcsönvette (!!) a banktól a 2 millió dollárt, amit aztán 10 év alatt, évenként azonos nagyságú részletekben visszafizethetett. Nem tudom, de csak nekem tűnik ez csalásnak? Olyan pénzekkel dobálóztak, amiknek nem volt fedezete, és nem is léteztek. Nem is beszélve a maradék 80%-ról: a részvényeket a nyilvánosságnak árulták mind az USA-ban, mind külföldön. És hogyan fizethettek a vevők? Mindössze a megvásárolt részvények negyedét kellett ezüstben vagy aranyban kifizetni, a maradék lehetett kötvény, vagy más részvény, papírpénz, stb…….

Így technikailag a banknak csupán 500,000 dollárnyi „igazi” pénze volt folyamatosan, és ebből fedezték a maximum 10 millió dollárnyi hiteleket. Ez a részleges fedezetű bankrendszer „gyönyörű” példája. És mi volt a bank elsődleges szerepe? Nem az állam vagyonának őrzése és működésének finanszírozása. Nem. A bank elsősorban hiteleket osztogatott magánembereknek és vállalkozásoknak. És ennek az intézménynek volt monopóliuma a pénznyomtatás felett! (Ez azóta megváltozott. A központi bankok most már csak az államnak adnak kölcsönöket. Majd látjuk a következő cikkben, hogy ez Rotschild ötlet volt.)

A bankot annak idején úgy állították be a Kongresszus előtt, mint a bankrendszer stabilitásának és az infláció elkerülésének garanciáját. Ennek ellenére mi történt? Az első öt évben az USA kormánya 8,2 millió dollárt vett kölcsön a banktól. Ugyanebben az ötéves időszakban az árak 72%-al növekedtek. (Ez nem annyira meglepő, ha az osztogatott pénz mögött nem volt semmiféle „igazi” érték.) Jefferson így fogalmazott frusztráltságában: "Bárcsak lehetséges lenne egy egyszerű alkotmánymódosítással elvenni a szövetségi kormánytól a hatalmat, hogy kölcsönt vegyen fel."

1795-ben Hamilton helyét Oliver Wolcott Jr. vette át a Kincstár élén. Láthattuk, hogy a kormány ebben az időszakban hatalmas összegeket vett fel a banktól, mert az állam működtetéséhez egyre több pénzre volt szüksége. Két választási lehetőség volt a pénzhez jutáshoz: vagy az adókat emelik, vagy a kormány részesedését eladják a bankban. Az utóbbit választották…..(no comment).

A First Bank of the United States 1811-ig élt. Ekkor törvényjavaslatot terjesztettek a Kongresszus elé, melyben javasolták a bank működési engedélyének megújítását. Heves vita kerekedett a javaslatból. A sajtó nyíltan támadta a bankot, „szélhámosnak, keselyűnek, viperának, kobrának” titulálták. A közhangulat és a Kongresszus egyre inkább bankellenessé vált. Állítólag Nathan Rotschild megfenyegette az USA-t, hogy amennyiben nem újítják meg a bank működési engedélyét, akkor „katasztrófális” háborúban találják magukat. Ekkoriban James Madison volt az elnök, aki a kezdetektől fogva a bank ellensége volt. Alelnöke George Clinton segítségével elérték, hogy a bank működési engedélyét ne újítsák meg (Egy szavazaton múlott a dolog.). Öt hónap múlva az USA hadban állt Nagy-Britanniával (1812-es háború)………. 

A hadüzenetet ugyan az USA küldte, de a háborúnak számos oka volt. A britek támogatták az USA-ellenes indiánokat, akadályozták az amerikaiak franciákkal való kereskedelmét, és amerikai hajókat támadtak meg, dezertőrök után kutatva. Mindennek oka az volt, hogy Britannia folyamatos háborúban állt Napóleonnal. (Napóleon amúgy eléggé felvilágosult ember volt, aki korlátozni akarta a bankárok hatalmát. Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor ő igazából a Bank of England ellen harcolt az évek során. Amikor épp béke volt, akkor a Bank of England sorra pénzelte a franciák ellenségeit, hogy azok hadseregeket állítsanak fel. Napóleon a „kontinentális zárlatot” is azért találta ki, hogy Britanniát gazdaságilag tönkretegye….) Az amerikaiak szerencséje, hogy a napóleoni háborúk miatt az 1812-es háború nem végződött katasztrófával. A britek súlyos vereségeket mértek rájuk, de döntő győzelmet nem tudtak aratni.

A háború után alig 4 évvel egy újabb magántulajdonú központi bankot hoztak létre. Ez volt a Second Bank of United States. Az alapítása teljesen hasonló körülmények között zajlott le, mint az elődje esetén. Az alapításának oka a háború miatti infláció és az állam eladósodottsága volt. Működése teljesen hasonlatos volt az elődjéhez. Alig 12 év alatt az amerikaiaknak elegük lett a bankból, és olyan elnököt választottak meg Andrew Jackson személyében, aki ősellensége volt a banknak. De erről majd a kettővel későbbi cikkben!

A bejegyzés trackback címe:

https://ertelmesen.blog.hu/api/trackback/id/tr83438500

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.