Csatlakozz Te is!

Miről szól a blog?

Mi próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. A tudást felhasználhatjuk arra, hogy fejlődjünk, anyagilag jobb helyzetbe kerüljünk vagy megőrizzük egészségünket, ne hagyjuk, hogy átverjenek minket! Úgy érzed Te is hozzá tudsz rakni valamit? Van egy érdekes történeted vagy témajavaslatod? Érdeklődéssel várom leveledet: mpeter0725@gmail.com

Ingyenes és hasznos

Különösen ajánlott

A legvégső határ 6.: Hulladéktakarítás a Föld körül

2012.11.19. 11:57 astroleslie

Pár hónappal ezelőtt írtam egy cikket az űrszemét tulajdonságairól. Akkor nem fejtettem ki, hogy vannak-e ötletek az űrszemét mennyiségének csökkentésére, és ha igen, akkor hol járunk a fejlesztések terén? Ezt a hiányt igyekszem most bepótolni ezzel az írással. 

Hogy érzékeltessem a probléma nagyságát, jelenleg az alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit, LEO) keringő testek 95%-a űrszemét, amelyek többsége deci vagy centiméteres nagyságú. A NASA becslése szerint körülbelül 100 ezer veszélyes testről van szó. És persze ez a szám folyamatosan növekszik, hiszen a műholdak, rakéták felbocsátása sokkal gyakoribb, mint az űrszemét elégése a légkörben. Azt lehetne gondolni, hogy egy centiméteres vagy deciméteres test ugyan milyen kárt okozhatna egy nagyobb járműben? Ez hétköznapi körülmények között igaz is, de ne felejtsük el, hogy mindez a világűrben történik! A LEO-n a tipikus ütközési sebesség 12 km/s. Például egy 5 mm-es testnek a mozgási energiája ebben az esetben megfelel egy labdának, amit a második emeletről kidobtunk, vagy egy 100 grammos test mozgási energiája egy 20 tonnás kamionéval! Tehát egyáltalán nem szabad félvállról venni a problémát.

Múlt hét csütörtökön volt szerencsém meghallgatni egy angol nyelvű online előadást a témával kapcsolatban. Az előadó egy orosz származású kutató volt, aki a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban dolgozik (sajnos nagyon halkan volt hallható, és az akcentusa se könnyítette meg az előadás megértését, de a diák alapján tudtam valamennyit jegyzetelni). Aki utánakeres a google-n, az megtalálhatja, hogy ez a laboratórium a fúziós reakciókat akar létrehozni erős lézerek segítségével. A részletekbe most nem megyek bele, nekünk csak az a fontos, hogy erős lézerekkel dolgoznak. Nekünk ez azért lényeges, mert az egyik ötlet (manapság a legnépszerűbb), hogy lézerrel lőjük a törmeléket, ami az egyik oldalán felforrósodik (sőt el is párolog kicsit a felszíne), és így egy tolóerő jelenik meg, ami módosítja a törmelék pályáját, és azok elégnek a légkörünkben.

Ez így leírva mind szép és jó, de a gyakorlatban vajon mennyire könnyű ezt végrehajtani? Amint azt sejteni lehet, egyáltalán nem az. Gondoljunk csak bele: van egy néhány cm-es objektumunk, ami legalább 8 km/s-os sebességgel száguld a Föld körül (mondjuk 400 km magasan), és ezt szeretnénk úgy eltalálni a lézerrel a Föld felszínéről, hogy a sebessége néhány tucat vagy néhány száz m/s-al változzon. Rendkívüli precizitás kell ehhez! Egy példa konkrét számokkal: ha egy 70 grammos és 10 cm átmérőjű alumínium test 500 km magas pályáját változtatni akarjuk 100 km-rel, akkor összesen 135 kJ energiát kell befektetni! Ez egy nagy szám, és folyamatos impulzusú lézerrel nem is oldható meg könnyen manapság (elég nagy lenne a villanyszámla is). 

Mi lehet tehát a megoldás? Először is egy ismétlődő impulzussal működő lézerre van szükségünk, ami legalább 1-2 MW teljesítményű. Az impulzusok nagyon rövid idő alatt ismétlődnének, általában nano vagy pikoszekundum alatt. (Hasonló lézerek működnek már a világon, és a Szeged mellett épülő lézerközpontban is egy hasonló lézer lesz). Még jobb lenne, ha az impulzusok még gyakrabban ismétlődnének. A Livermore laboratóriumban például olyan lézer megépítésére törekednek, ami körülbelül 10 darab lövést ereszthetne el másodpercenként, és ezek energiája egyenként körülbelül 0,2 MJ lenne. Ez bőven elég már a pálya módosításához.

Van tehát lézerünk, legalábbis pár éven belül lesz, a kutatások reményt keltőek. De ott van még a célzás, a test anyagának és formájának kérdése! Nem mindegy ugyanis, hogy a célpont milyen anyagból készült. A lézernyalábok a különféle anyagokat eltérő módon hevítik fel. És mint az feljebb láttuk, a cél az, hogy a test egyik oldalát felhevítsük, hogy ott tolóerő keletkezzen. Az anyagoknak ez a különbözősége, amit amúgy „mechanikus csatolódási koefficiens”-nek neveznek a lézerfizikában, erősen befolyásolja a lézernyaláb „lendületét”. Ez a „lendület” egyenes arányban áll a lézernyaláb energiájával és a koefficienssel. A formája se mindegy, mert lehet, hogy a beavatkozásunkkal nem a test pálya menti sebességét változtatjuk meg, hanem egy forgást idézünk elő benne, ami aztán ki tudja milyen hatással lesz a későbbi mozgására.

Laser observatory.jpg 

Nézzük a célzás kérdését! Nem mindegy ugyanis, hogy hogyan és mikor akarjuk eltalálni a testet. A „hogyan” alatt azt értem, hogy kétféleképpen lőhetünk egy objektumra:

  1. Vagy lassítjuk, és ekkor csökken a pálya menti sebessége, és fokozatosan lejjebb ereszkedik, és elég a légkörben.
  2. Vagy épp ellenkezőleg, úgy lőjük meg, hogy kicsit növeljük a sebességét és ezáltal a pályamagasságát, aminek következménye, hogy a pályája lapultabb lesz (elnyúlik), és a földközeli pontja lecsökken. Ez pedig megnöveli az esélyét annak, hogy a légkört érintse, ahol pedig elégne.

A „hogyan” kérdése természetesen befolyásolja a „mikor” kérdését is, és vica versa. Ugyanis az sem mindegy, hogy melyik időpontban lövünk. A LEO-n keringő égitestek nagyjából másfél óra alatt kerülik meg a Földet, tehát egy pontból maximum néhány percig láthatóak. Ennyi idő alatt kell elvégezni a lézerrel a műveletet. Ráadásul a lézernyaláb gyengül a légkörünkön való áthaladás során. Az optimális szög, amellyel a pályamódosítás végrehajtható, körülbelül 60 fokkal a horizont felett van.

Felmerülhet a kérdés: miért kell feltétlenül párologtatni? Nem elég, ha kisebb energiával lövünk? A válasz nem. A számítások azt mutatják, hogy ennek a hatása nagyjából tízezerszer kisebb, mint a párologtatás módszeréé. Nagy valószínűséggel egyáltalán nem működne a dolog. Aggasztó lehetne az is, hogy a párologtatás során kisebb, megolvadt darabok repülnek ki a testből. A számítások szerint azonban a kirepülő, olvadt darabok mikrométer átmérőjűek lennének, miután újra kondenzálódtak, és így további jelentős veszélyt nem jelentenének.

Egy másik kérdés is lehet (konkrétan láttam hasonlót egy fórumon): miért kell egyáltalán lézer, miért nem szedjük össze a darabokat egy űrhajóval? Erre az a válasz, hogy egy ilyen űrhajó, vagy akár műhold, rengeteg üzemanyagot kellene, hogy magával vigyen a sok manőverezés miatt. Ráadásul ott ugyanúgy meg lenne a kockázata a további ütközéseknek.

A költségekről még nem beszéltem. A fentebb leírt, hatásos lézer ára 100 millió dolláros nagyságrendű. Ez első hallásra soknak tűnik, de ha belegondolunk, akkor megérné az árát. Egy rakéta felbocsátása több tízmillió dollár, konkrétan az űrsikló kilövések félmilliárd dollárba kerültek anno. Plusz, a Föld körül keringő műholdak összértéke több százmilliárd dollár, vagy még több. Az űrhajósok életének védelméről nem is szólva!

Remélem, hogy a cikkből kitűnik, hogy a probléma valós, sürgető lenne a megoldás mielőbbi megtalálása. Személyes véleményem szerint túlzásba visszük a műholdak felbocsátásának mértékét, lassan bárki járművet rakhat (és rak is) Föld körüli pályára, és mindezek növelik a Kessler-szindróma kockázatát. Ha nem teszünk valamit, akkor súlyos esetben az is előfordulhat, hogy a Föld körül egy áthatolhatatlan fal alakul ki, és az emberiség előtt évszázadokra bezárul a világűr!      

Mit tehet az, aki nem tud félretenni? - 2.

2012.11.18. 16:50 Moszi0725

de mégis szeretne nyugdíjat magának... Előző cikkemben néhány alapvető dolgot leírtam, de az átlagember ennél jóval többet tehet saját boldogulása érdekében. Tehát, hogyan spórolhatunk meg évi több százezer forintot? Lássuk:

Autó
Nemrég megjelent egy cikk arról, hogy mennyibe kerül egy autó fenntartása. Aztán egy másik, hogy valójában mennyibe, ha mindent beleszámolunk. Én pedig arról írtam, hogy mennyibe kerül egy km. Átlagosan havonta  130 000 Ft-ba kerül fenntartani egy autót. Ez akárhogy is nézem egy átlagfizetésnek felel meg. Ráadásul írtam már, hogy az átlag férfi pont eggyel magasabb kategóriájú autót szeretne venni, mint amit megengedhetne magának. Nemhiába érzelmi kérdés az autó. Mit lehet tenni? Egyrészt vehetünk alacsonyabb kategóriás autót és akkor nem kell azon problémázni, hogy már nem maradt pénz a téligumira. Másrészt vehetünk 3-5-7 éves használt autót. Ebben az esetben az amortizáció jóval olcsóbb. Ezzel kb. évi 500 000 Ft-ot nyerünk. Megjegyzem, hogy legalább havi 500 km-t lehet taxizni egy autó fenntartási költségeiből. Én idén márciusban adtam el az autót, mert nem volt már rá igazán szükség, fenntartani viszont kell, ellopni ellophatják. Kiszámoltam, hogy ha néha autót bérlek kevesebből megúszom.

IT
Hány telefon van egy családban, milyen előfizetéssel, milyen az internet szolgáltatónk? Kedvenc a kétéves hűségszerződés. Nagyon jó ajánlatnak tűnik, de jó ha tudjuk, a szolgáltatónak az idő végére már csak harmadába kerül a szolgáltatás. Aztán az előfizetők közel 90%-a megfeledkezik róla és még tovább is fizeti az egyre irreálisabb árakat. Nézzük át az információs költségeinket! Mennyit fizetünk? Mennyi a hűségidő? Tényleg szükség van akkora sávszélességre? Tényleg szükség van a legeslegújabb telefonra vagy igazából az előző generációs is bőven megteszi? Valójában mennyi csatornát nézünk? Ajánlott a Tantusz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság fejlesztése, itt már láthattátok korábban. Itt szépen megkereshetjük magunknak a legolcsóbb és legjobb szolgáltató legjobb megoldásait. A legtöbb esteben általában fele pénzből kapjuk ugyanazt, mint korábban. Évi 50 000 Ft-ot nyugodtan ideírhatok.

Szórakoztató elektronika
Manapság bármerre nézünk, zúdul ránk a reklám. Legújabb plazma lcd 3D smart TV-k, ilyenolyan kijelzős telefon, sok megapixeles fényképező, nagyon vékony laptop, csinitablet, ajándékokkal, csakmost áron... Próbálnak érzelmi alapon megfogni minket és sikerül is nekik. Ne hagyjuk! Ha megtetszik egy távirányítós helikopter, vagy egy új kütyü, nézzünk magunkba, tényleg szükségünk van-e rá? Aztán várjunk a vásárlással legalább 1-2 hetet. Ne vegyünk meg felesleges dolgokat, amiket néhány hét használat után nem használunk többet. Ilyen esetben várjunk a vásárlással és ezt szokjuk meg, ne aggódjunk ott lesz az még később is! Ugyanis 1-2 hét elteltével általában elmúlik a megszállottság és rájövünk, hogy igazából nincs is rá szükségünk. Beszéljük meg a házastársunkkal és/vagy találjuk ki mit adunk el érte cserébe, hogy teremtjük elő a szükséges pénzt. Éves szinten több 100 000 forintot spórolhatunk. Például nekem van egy 6-7 éves laptopom. Már egy-két éve szeretnék venni egy másikat, mert ez nagyon lassú már. Tényleg idegesítően lassú és úgy örülök, hogy nem vettem másikat! Vettem viszont bele plusz memóriakártyát a múlt héten, valahogy ekkor jutott az eszembe! Pár ezer forintért kapni a régebbi memóriákat, és így újra normálisan működik! Én pedig megúsztam pár ezerből a 200 000 helyett...

Hitelkártya
Írtam már erről talán többször is, de nem lehet itt kihagyni. Az a baj, hogy ha a hitelt mondjuk pár héten belül visszafizetjük, akkor ingyen van. Az agyunk ezt úgy fogja értelmezni, hogy a hitelkerettel havonta több pénzünk lett, így aztán megint mindent elköltünk, csak ennek egy része hitelből megy. Nem tudjuk visszafizetni és végünk van. Az átlag ötszázezer forintos középosztálybeli hitelünk után évente 40 %-ot, vagyis 200 000 Ft-ot dobunk ki az ablakon. A tanács: semmit ne vegyünk hitelre!

Nyaralás
Nem kérdés, nyaralásra mindenki költ. Erről nem kell sokat írnom, gondolom mindenki tudja, hogy Hawaii drága, a dörgicsei túristaház pedig nem. Bár tudjuk, hogy a horvát tengerpart sem sokkal drágább a Balatonnál, de sokan túlköltekezik magukat drága utazással. Ezen is lehet évi 100-200 000 Ft-ot spórolni. Amire viszont figyeljünk, ne sajnáljuk a pénzt biztosításra! Egy átlagos baleset, csak Nyugat-Európában nem pedig egy egzotikus helyen, inkább milliós összegbe kerülhet. Egy ismerősöm bokája kificamodott, csak az, hogy a mentő bevitte néhány utcányira a kórházba, 600 euróba került. Aztán a korábbi "Hasznos honlapok" oldalon is sok spórolást segítő link van, olcsóbb repülőjegyekért például.

Bevásárlás
Szakértők szerint kb. erre megy el az életünkben elköltött pénz 15-30%-a. Ennek 10-20%-a a fejlett országokban pedig olyan dolgokra megy el, amit később egy az egyben kidobunk. Ha optimalizáltan vásárolunk, az éves szinten 100 000-res megtakarítást jelent. Nem csak a kidobott ételekről van szó, hanem az elfogyasztott ételek egy részét is nagyon drágán vesszük. Bevásárló listával menyjünk vásárolni, gyerek nélkül, nem éhesen! A márkahűség ma már nem kifizetődő. A sajátmárkás termékek esetében sokszor ugyanaz a termék mint a nagy márkák esetében, csak fele annyiba kerül. Igaz, ezeknél a minőség is jobban szórórdik, ezért érdemes kicsit kísérletezni. Ezzel a témával kapcsolatban nemrég az Unilever vezetője nyilatkozott úgy, hogy szerinte túl olcsó az élelmiszer, ezért sokat pazarlunk belőle...

Spórolás
Itt leírtam már, alapvetően spórolni nem úgy kell, hogy félretesszük ami hó végén megmarad, hanem pont ellenkezőleg! Először tegyünk félre, és utána már nyugodtan költekezhetünk. Pszichológiailag is teljesen más hozzáállás és működik!

Magasabb fizetés
Ha nem vagyunk elégedetek a fizetéssel, kérjünk magasabbat. Persze könnyű mondani, de sokszor működik. Megintcsak a hasznos honlapokra visszatérve, a fizetések.hu-n megnézhetjük, összehasonlíthatjuk, hogy a fizetésünk hogyan aránylik másokéhoz.

Lakást venni vagy bérelni?
Az egész blog ezzel a cikkel indult. Nagyon ajánlom mindenkinek, helyettesítse be a saját számait és gondolkodjon el rajta. Hosszú távon nagyon sok pénzt lehet így spórolni és Magyarországon még a környező országokhoz képest is, nemhogy Nyugat-Európához képest, alacsonyak a bérleti díjak. Arról pedig még ott nem is írtam, hogy szerintem vége annak az időszaknak, amikor vettünk egy lakást/házat és ott éltünk 30-40 évet. Ki tudja hol, sőt melyik országban lesz az embernek munkája 5-10 év múlva.

Összegzés
Ha a fenti tételeket összeadom, bizony milliós összeget kapok. Ha csak a fele összejön ezekből, akkor már nem lesz probléma a tartalék képzése vagy akár a saját nyugdíj elérése! Sok sikert hozzá!

persely.jpg

 

További cikkek:

Miből tegyek félre, Itt a válasz!

Így kezdjük a megtakarítást...

 

Mindennapi érdekességek - 6.

2012.11.17. 20:29 Moszi0725

Nézzük a mai érdekességeket:

1. A világ egyik leghosszabb kísérlete

Hallottatok már a szurokcsepp kísérletről? Nem? Pedig már 85 éve folyik és saját honlapja is van! A lényege, hogy a szurok, vagy bitumen, szobahőmérsékleten törékeny, de valójában folyadék! Ezt bizonyítandó, egy tölcsérből 85 éve “csöpög” a szurok, eddig már 8-at… Ezt élőben lehet követni, de nem egy adrenalinbomba :)

Pitch-drop-experiment.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Idióta PIN-kódok

Több nyugat-európai bank megelégelte azt, hogy nekik kell fizetni, ha ügyfeleik bankkártyáját illetéktelenek használják az ügyfelek saját hibájából. Elegük lett a könnyen kitalálható PIN-kódokból, a felelőtlen pénzfelvételből, vagy a nemtörődöm netes fizetésből. Nem térítik meg azon ügyfelek kárát, ha például túl egyszerű volt a PIN-kódjuk, a PIN-kódot a bankkártya mellett tárolták, vagy nem takarták el a számokat beütés közben. Biztos hallottatok már róla, hogy a legnépszerűbb PIN-kódok a 1234, 1111, 0000, 1212, vagy például az ügyfél saját születési éve.

 

3. Inkább a sörhas, mint a vízfej!

Mit jelent az, hogy felffor az agyvizem, víz van fejében, stb.? Az agy-gerincvelői folyadék az agykamrákban termelődő és az agyat, illetve a gerincvelőt körülvevő, az emberben 120-250 ml térfogatú testfolyadék. Gyakorlatilag ebben úszik a központi idegrendszer. Az agy-gerincvelői folyadék 0.3-0.4 ml/perc, 500-700 ml/nap mennyiségben termelődik, tehát gyakran cserélődik. Több kórházas sorozatban láthattuk „ezt”, amikor a fekvő páciens hátába, a gerincbe egy tűt szúrtak és azon vízszerű folyadék csöpögött ki.

 

4. Mit jelent a kenguru szó?

Gyakori tévhit, hogy a kenguru szó eredeti jelentése: „nem értem a nyelvét” – amit állítólag az ausztrál őslakosok válaszoltak miután az európaiak megkérdezték az állat nevét tőlük. Ezt a tévhitet John B. Haviland nyelvész cáfolta az 1970-es években. A magyar kenguru szó az északkelet-ausztráliai guugu-yimithirr nyelv szókészletéből ered. A szót James Cook 1770. július 14-i hajónapló-bejegyzése örökítette meg, és az útról szóló könyv kiadása nyomán vált világszerte ismert vándorszóvá. Magyarországon a szó csak a 19. század végére vált egyeduralkodóvá a nyelvújítás korában született riválisaival (például ugrány, górugrány) szemben.

 

5. Sosem lesz visszafizetve a diákhitelek egy része

Könnyen előfordulhat, hogy a most felvett diákhiteleket valaki soha nem tudja visszafizetni. Egész életében nyögi majd ezt a terhet. Ugyanis a törlesztőrészletet a hallgató későbbi fizetésének arányában állapítja meg a Diákhitel Központ Zrt. Előfordulhat viszont az, hogy akár a nyugdíjas évei kezdetéig megmarad a diákhitel, mert havi 157 ezer forintos fizetés alatt esély sincs visszafizetni. Öregségi nyugdíj elérésekor vagy halál estén a Diákhitel Központ Zrt. törli a tartozást, megszűnik a hitelszerződés. Arra számíthatnak a kisjövedelműek, hogy a tartozásuk jó részét ki sem kell fizetniük. De hogy világos legyen, a jelen kedvezményeit viszont mi adjuk az adónkból...

Elválasztani az ocsút a búzától

2012.11.16. 21:17 Moszi0725

A blog történetének első vendégposztja következik! Egy barátom - Szaki - szeretné Veletek megosztani gondolatait, amik világos, hogy ide illenek. Azt pedig teljesen megértem, hogy csillagászként felzaklatta a téma, de nem fecsegek tovább, lássuk, hiszen nagyon érdekes:

A napokban újabb őrület látszik felüti a fejét. Páran megkerestek azzal, hogy vajon amit ebben az írásban állítanak, az tényleg így lesz-e?

 

Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, nézzük meg az írást. Ami elsőre feltűnhet, az Jézus és (feltehetőleg) Szűz Mária képének túlzott használata. Ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy hiteltelen az írás. Én is szeretem pl. Optimusz Fővezért, szóval ha csinálnék egy Transformers rajongói oldalt, tuti ő lenne berakva háttérképnek, persze nem végtelenítve, mint itt. A következő, ami megragadhatja a figyelmünket, az a cím. A NASA bejelentette... Ha ez így van, akkor szeretném látni a forrást. Ha a NASA nagy bejelentést tesz, annak nyoma marad mind az internetes, mind az írott sajtóban. A mi esetünkben nem kapunk referenciát. Nem baj, még mindig lehet hiteles a dolog, lehet hogy csak az író a nagy izgalomban elfelejtette megjelölni a forrást. Rövid keresgélés után az interneten rá kell döbbennünk, hogy bizony a címben emlegetett NASA bejelentés nem létezik. Nálam már itt elhasal a dolog, de azért kalandvágyból nézzük tovább az írást.

 

Belemegyünk a „null síkba”. Na ez vajon mi? Rövid gondolkodás után arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a Tejút fősíkjára gondolhattak. Rákeresve az interneten az ember megtalálhatja a null sík „pontos” definícióját. Ez az a hely, ahol nincs elektromosság. És fény persze. Szinén, ha az ember megpróbál referenciákat keresni, nem talál. A null sík teóriának semmiféle tudományos alapja nincs, csak az ezoterikus és ufóhívő közösségek veszik ezt ténynek.

 

Ezek után nézzük meg kicsit közelebbről a cikket. Ismét hivatkoznak arra, hogy a NASA bejelentette júliusban a hírt. A kormánynak. Melyiknek? A magyarnak? Ha ez így van és valós a veszély, akkor miért nem készülünk már fél éve erre a megrázó eseményre? Nyilván azért, mert ilyen bejelentés nem történt. De lépjünk tovább, hisz még csak az írás legelején tartunk és oly sok még az olvasni és értelmezni (?) való.

 

A következőkben egy tényt közölnek, hogy most ősszel/télen Tibetben (miért pont ott?) és az északi féltekén meleg lesz. Nem tudom ki hogy van vele, de az előbb néztem, és kb. nulla fok volt. Akinek ez meleg, az valószínűleg az Antarktiszon szocializálódott. Megnéztem az interneten, Lhászában most épp 7 fok van. Ezt sem mondanám melegnek, de persze minden relatív. Ezt követően megkapjuk az újabb figyelmeztetés a null síkba történő belépésről. Itt végre megtudjuk, hogy mi is lesz az. Mint ahogy korábban is említettem, itt nem lesz elektromosság. Ez rossz hír nem csak az internet szerelmeseinek, de pl. a Napnak is. El se merem képzelni, mi lesz vele elektromágneses kölcsönhatás nélkül. Már pedig valahogy túl kell élnie, hisz kicsit előreszaladva láthatjuk, hogy pár nap után ismét világosság lesz. Érdekes. Biztos újraindítják a Napot, vagy ilyesmi.

 

Ha túltesszük magunkat a sokkon, a következő pontban láthatjuk az esemény pontos időpontját. Egy pillanatra tegyük fel, hogy a null sík az egyenlő a Tejút fősíkjával. Ha azon haladunk át, akkor élő ember nincs a Földön, aki meg tudná mondani ennek az idejét percre pontosan. Kb. millió éves pontosságú becslések vannak, de ennyi. Ehhez képest erről a bravúros pontosságú előrejelzésről megint nem tudjuk meg, hogy pontosan honnan származik és milyen módszerrel számolták ki. Meg miért pont moszkvai idő szerint? Akkor már miért nem UT?

Riogatnak még minket azzal, hogy nem lesz se fény, se hang, és semmi sem fog működni. Anyám kézi meghajtású mákdarálója sem? Szomorú vagyok. Sötét meg nyilván azért lesz, mert nem lesz Nap. Ekkor viszont feltételezem, meleg se lesz. Sőt, ha a Nap fénye nem melegíti a Földet napokig, akkor itt rendesen hideg lesz. Hogy ez miért rossz hír, az a következő pontokból kiderül. Illetve nem egészen.

 

Hogy mi a teendő, az előtt meg megtudjuk, hogy mindenki hallucinálni fog. Oké, itt most ferdítettem, mert „kozmikus illúziókról” beszélnek, de nyilván a nagy hideg miatt fog mindenki fényeket hallucinálni.

 

Megnyugtatnak minket, hogy ha ennek vége, akkor újra lesz napfény. Valamint kb. az emberek 10%-a meg fog halni. Ez annyira nem jó hír. Itt még kitérnék arra, hogy az író szerint ezt a városi emberek annyira nem fogják észrevenni. Nem tudom ki hogy van vele, de én azért észrevenném ha 3 napig nem kelne fel a Nap és ha az átlaghőmérséklet 50 fokot zuhanna.

 

A következő pontban egy új fogalommal ismerkedhetünk meg: ciklusváltás. Előttem ismeretlen volt a fogalom, így utánanéztem picit. Ez is egy ezoterikus tévhit, miszerint a mostani után majd eljön egy jobb világ, amiben minden magasabb szinten fog rezegni (?) és belépünk a negyedik dimenzióba. Ehhez nem fűznék hozzá semmit, egy szebb jövőben én is hiszek, ami talán majd egyszer eljön, de a rezgés és a negyedik dimenzió ismét kicsapja a biztosítékot nálam.

 

A következő pontban én enyhe ellentmondást érzek. Először vigyük ki a családunkat a természetbe (a mínusz ötvenbe?), majd az a tanács, hogy otthon is készüljünk fel. Na most, ha kimegyek a természetbe 2 hónapos élelmiszer készlettel, akkor otthon minek bármire is felkészülni? Vagy ez azoknak szól, akik a felhívás ellenére mégsem mennének ki a természetbe? Ez nem derül ki. Valamint, arra hívják fel a figyelmünket, hogy ne menjünk ki a sötétbe. Na most, akkor menjünk a ki a természetbe (és a sötétbe), vagy ne? Azt hiszem ezek az ellentmondásos instrukciók is elég szépen jelzik, hogy nem szabad elhinnünk semmit sem ebből.

 

Végül láthatjuk, hogy a kormányok bizony értesítve lettek, de nem akarnak foglalkozni a dologgal. Ezen nem csodálkozom nagyon, ha hozzám jönnének ezzel a szöveggel én is elhajtanám az illetőt a null sík környékére. Az írás szerint ha túléljük ezt az eseményt, utána jobb, szebb világ jön el, ahol a spiritualitás lesz az elsődleges és új aranykor köszönt az emberiségre. Ez önmagában nem biztos, hogy rossz lenne, de sajnos az írás elolvasása után nem nagyon tudok hinni ebben.

 

Ezen cikk írása előtt már olvasgattam a fent linkelt írást, de most hogy újra elolvastam, csodálkozva láttam, hogy kibővítetté, méghozzá a  „_Kirael: Háromnapos sötétség: A tudatváltás 2012. 04. 10.” résszel. Ennek boncolgatásába nem mennék bele, egyértelműen látszik, hogy egy bővebb ezoterikus „magyarázatot” kapunk az elkövetkező eseményekről. Valamint láthatjuk azt is, hogy azok a kérdések, amik bennem is felmerültek, az másban is felbukkantak eme írást olvasva, és ezekre ebben a szekcióban meg is próbálnak válaszolni, persze a tudomány mai állása szerint elfogadhatatlan magyarázatokkal.

 

Összefoglalva a dolgot, ki lehet elemelni pár jelet, ami arra utalhat, hogy amit olvasunk az teljesen hiteltelen.

  1. Források hiánya: pl. a NASA-ra történő hivatkozásánál sem, de máshol sem láthatunk hivatkozásokat az eredeti hírre.
  2. Helyesírási hibák. Nem tudom más hogy van vele, de számomra azok az írások, amik tartalmaznak helyesírási hibákat, nem túl hitelesek. Annyit csak meg tud tenni minden blogoló/író, hogy ráereszt a szövegre egy helyesírás ellenőrzőt, főleg akkor, ha nem tud hibátlanul írni.
  3. Az események nem magyarázhatók a ma ismert fizikával. Negyedik dimenzió, elektromágneses kölcsönhatás teljes hiánya, rezgésszám emelkedés, szeretetrészecskék. Ezek mind olyan dolgok, amik science fiction-ben léteznek, de a mai fizika ezekkel nem foglalkozik, illetve létezésüket nem ismeri el.

 

A valóságról még pár szót ejtve elmondhatjuk, hogy a Föld és a Naprendszer tényleg áthalad a Tejút fősíkján, de ez egyrészt nem most fog megtörténni, másrészt ennek semmiféle olyan hatása nem lesz, mint amit ebben az írásban emlegettek. A Nap a Tejút középpontja körül kb. 220 millió éves periódussal kering, ezen kívül végez egyfajta oszcilláló mozgást is erre nagyjából merőlegesen, ekkor áthalad a fősíkon, ami minden ~30 millió évenként megtörténik. De eddig se tűnt el az elektromágneses kölcsönhatás, hisz ha így lett volna, akkor mi most nem lennénk itt. Valós hatása ennek az áthaladásnak egyes elméletek szerint annyi lehet, hogy ezekben az esetekben a fősík környéki, talán valamivel sűrűbb régiókon történő áthaladás megperturbálhatja az Oort-felhőben lévő üstökösmagokat, amik így bejöhetnek a belső naprendszerbe és becsapódva a Földbe kihalásokat idézhetnek elő. Ez is csak elmélet, itt olvashatunk róla, valamint itt például. Jelenlegi mérések szerint a Naprendszer kb. 26 parszekre található a fősíktól, így beláthatjuk, hogy decemberre nem fogunk még csak a közelébe sem kerülni.

 

Ezen kívül a Magyar Csillagászati Egyesület készített 2010-ben egy jó összefoglalót a világvégékről, ez és ennek frissített, 2012-es változata elolvasható itt és itt.

Szaki

Amit a kamatokról mindenkinek tudnia kellene, még a politikusoknak is!

2012.10.30. 19:28 Moszi0725

Unokaöcsém idén szeptemberben kezdte az iskolát, gondoltam is, hogy egy ekkora gyermekkel már bőven el lehet kezdeni a pénzügyi ismeretek megbeszélését (írtam már erről például itt). Aztán azon járt az eszem, hogy az egyik dolog amit megtanítanék neki, az a kamat és kamat közti különbség. Most ezen keresztül fogom bemutatni mire gondoltam és mi az amit sok embernek “elfelejtettek” megtanítani!

 

Ami nekem rossz, az másnak jó

Kezdjük ott a dolgot, hogy van bevételünk (fizetésünk) és költségünk (pl. kenyeret veszünk). Ez a két oldal jó esetben egyensúlyban van, rossz esetben több a költség, kiváló esetben pedig több a bevételünk.

Aztán ami nekünk költség, az a boltnak viszont bevétel!

Ha elérjük, hogy több legyen a bevételünk a költségeknél, akkor a megspórolt pénzt be kell hogy fektessük, így az is bevételt fog termelni. Eddig világos.

 

A bankoknál ez ugyanígy van!

Én bemennék a gyermekemmel a bankba és megkérdeznénk közösen, hogy ha én adok pénzt a banknak mennyi kamatot ad érte cserébe? Mennyi lesz az ő költsége és az én bevételem? Itt most mindegy a konstrukció és az apróságok, kapjunk egy számot, pl 6%!

Aztán megkérdeznénk, hogy ha mi kapnánk pénzt a banktól, vagyis hitelt kapnánk, akkor mennyi lenne a mi költségünk és mennyi lenne a bank bevétele? Magyarán mennyi lenne a hitelkamat? Megint mindegy mik a tényezők, a szám biztosan nagyobb lesz mint 6, legyen most 11%!

Tehát a banknak több a bevétele ha ő ad pénzt. Naponta sok ember viszi oda a pénzét és sokan visznek el onnan pénzt hitel formájában, de a bank többet keres a hiteleken és ez az egyik jövedelemforrása. Ezt bármelyik 6-8 éves megérti.

kislanybankkartya.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hitel és megtakarítás együtt

Amivel már kevesen vannak tisztában felnőtt korban is (hiszen ki mondta volna el nekik?, amíg nem olvasták ezt a blogot), hogy ha van 100000 forint hitelük és mellette 100000 forint megtakarításuk, akkor leegyszerűsítve évente 5000 forintot kidobnak az ablakon, évente 5000 forinttal nő az adósságuk, évente növekszik az adósságspirál anélkül, hogy elkezdték volna visszafizetni a hitelt! Hiszen leegyszerűsítve évente 11000 forintot fizetnek a hitelért, de csak 6000-ret kapnak a megtakarításért.

Ezért aztán ha ilyen helyzetben vagyunk, ha lehetséges fizessük vissza a hitelt, hiszen az folyamatosan veszi ki a pénzt! Ilyen esetben be kell áldozni a megtakarításunkat. Ez így most egyszerűen hangzik, de sokaknak ez újdonság… Aztán ez azért is fontos, mert szeretnénk hogy a két oldal ne csak egyensúlyban legyen, hanem több bevételünk keletkezzen! Ehhez meg kell szüntetni az ilyen pénznyelőket.

 

A hitelcsapda

A másik ilyen a hitelkártya. Magyarországon rengeteg ember a korábbi hűtős példa miatt adósodott el. Náluk pont egyensúlyban volt a két oldal, de kellett venni például egy hűtőt, hitelre, amit ha következő hó elejéig visszafizetnek, semmi gond, de náluk egyensúly volt, nem volt több bevétel! A hűtő árából 40%-kal nagyobb hitel lett, ennek kamatát is fizetni kellett volna, de ahhoz hiányzik az a kis többlet bevétel… Mit lehet csinálni, felvesznek egy jelzáloghitelt, abból kifizetik a hűtős hitelt, most már alacsonyabb kamatú viszont nagyobb hitelük van, ráadásul valaki elveszíti a munkáját. Kész. Ezzel nagyon sokan így jártak, ami most olvasva nyilvánvaló hibának tűnik!

 

Az állam ugyanezt űzi, de az valahogy nem nyilvánvaló senkinek!

Hogy a történet még jobban bevésődjön a fejekbe, folytatom. Nehogy azt higgyük hogy ma, mi, nem ezt tesszük! Ugyanis ma kis hazánk és felnőtt, elvileg értelmes politikusaink hasonló hitelcsapdában vergődnek 10-20 éve, de egyre mélyebben! A politikusokat viszont mi választjuk, mi felelünk azért, hogy hozzáértők legyenek ott. Amíg viszont mi nem értünk a pénzügyekhez, addig nekik miért kéne? Vagy fordítva, miért állna érdekükben felnőtt módon cselekedni?

Az államnak is vannak bevételei és hitele. Ma Magyarországon mindenkinek fejenként kb. 2 150 000 Ft adóssága van állami szinten. Újszülöttől az idősekig mindenkinek. Az állam pedig ezt a hitelt képtelen visszafizetni, folyamatosan megújítja, mint a hűtős hitel példában az előbb! Ez a megújuló új hitel 5-10 %-os kamatú, ennyi az állampapírok kamata. Tehát sok kamatot fizetünk. És ez egyszerűsítve csak növekszik, amíg van költségvetési hiány. Az a pár százalék is hitelből megy ugyanis. Fejenként évente kb. 1 380 000 Ft kiadásunk van. Bevétel viszont csak kb. 1 300 000 Ft. Ha valaki így osztaná be a pénzét, hogy évente 80 000 forint adósságot termel, nem örülne neki, állami szinten viszont ezt elviseljük! Fel sem tűnik igaz? (2011-es adatok, a mostani hetente változik)

Aztán növekvő bevétel viszont ritkán van növekvő GDP nélkül, így nem lesz miből visszafizessük a hitelt. Ilyen esetben még azt ígérni, hogy növelni fogják például a nyugdíjakat (és emelik is), végképp öngyilkosság. Nyugat-Európában jóval gazdagabb országok sokkel kevesebbet költenek szociális kiadásokra mint mi. Csak érzékeltetni szeretném, hogy az országnak egyre nő a hitele, de ennek ellénere alig csökkentjük a kiadásokat! Inkább még több hitelből pótoljuk a hiányt. Ha ez egy átlagember csinálná a saját pénzével, rég elvérzett volna meg Ócsán is… Ezt szerintem csak olyan néppel lehet megtenni, aki nem veszi észre ezt, nem képes átültetni a saját valóságába, mondhatni a magyar átlagember nem ért a pénzügyekhez. Ha így van, akkor remélem jól jönnek az ehhez hasonló kis egyszerű pénzügyi cikkek… Ha ezután legalább egy ember belegondol, hogy 20-30 év múlva tényleg fog-e nyugdíjat kapni (a politikusok szerint igen és sokat), már megérte! Ha ezután legalább egy ember belegondol, hogy a “100000 Ft” hitel-megtakarítas hogy működik, már megérte! Szerintem néhány évünk van, aztán mélyen a zsebünkbe kell nyúlni az egészségügyi ellátásért is.

Vélemény a Nobel-díjas Culevit készítményről

2012.10.28. 11:25 Moszi0725

Az alábbiakban egy párbeszédet olvashattok, ami olvasóink megkeresésére jött létre:

A napokban a tévében láttunk valamit, az illetőt Kulcsár Gyulának hívják és amivel foglalkozik az a CULEVIT  daganat megelőző, gyógyulást elősegítő tabletta és van ennek egy por változata ami többszörös hatóanyaggal rendelkezik. Nobel-díjra terjesztették elő az ürgét. Kíváncsi vagyok hallottál-e róla, mi a véleményed?

Még nem hallottam róla, de most utánanéztem. Szerintem ez a tipikus átverés, hogy a nagy magyar kutató találmánya mindent megold... Nem tudok a Nobel-díj jelölésről, csak annyit láttam hogy majd egyszer biztos fog kapni érte, mondják. Ha Nobel-díjas találmány lenne, talán a Világ is hallott volna már róla...

Ők maguk a legutolsó publikációjukban csak felvetik a lehetőségét, hogy ez érdekes lehet. Tudtommal semmi kettősvak emberi vizsgálat nem történt ami igazolta volna! Jogilag ez nem gyógyszer, azért már régen megbüntették volna őket, hanem csak tápszer. Miért is? Ja, hogy nem működik? Illetve lehet hogy működik, de először szeretném látni a bizonyítékot, amit nem tud felmutatni. Hidd el, akkor gyógyszer lenne! Ezekután én ebben nem hiszek. Ha akarjátok vegyétek meg, nem ártalmas, de rá szeretnék mutatni, hogy nincs bizonyítva hogy emberben tumorellenes lenne! Írtam már az ehhez hasonló átverések pszichológiájáról. A szabadalmakat nem tudtam megtalálni.

Továbbá például erre az idézetre hívnám fel a figyelmeteket:

 

"A Culevit tabletta szedése ajánlott rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők részére, továbbá műtétek, súlyos sérülések, betegségek utáni lábadozás állapotában a szervezet regenerálódásának elősegítésére.

A Culevit tabletta aktív összetevőinek - bizonyos aminosavak, vitaminok, valamint almasav és adenin - megnövelt bevitelét biztosítja.

Adagolás: Napi 4-10 x 2 tabletta szedése ajánlott felnőttek részére. A tápszert a klinikai kezelések alatt és azok befejezése után folyamatosan, megszakítás nélkül ajánlott alkalmazni."

Tehát nem hirdetik rákgyógyszerként, nem állítják, hogy gyógyít. Más oldalon konkrétan az áll, hogy nem helyettesíti a hagyományos kezelést! Ezért sem büntetik meg őket. Ilyen kis nuanszokon múlik ám és sokan elhiszik, terjed és sokan megveszik, akkor aztán van pénz a reklámra. Mivel csak természetes alapanyagokat tartalmaz, OÉTI minősítésük van, nem pedig OGYI engedélyük! Végül pedig annyit, hogy szabadalmat könnyű szerezni például ennek az összetételére, de nem kell hogy hatásos legyen! De még nem tudtam elolvasni az igénypontokat, mert nem találom! Az is elképzelhető, hogy már hivatalosan nem létezik a szabadalmi védettség (a nem tudom mire), mert már nem fizetik.

culevit.jpg

 

 

 

 

 

 

Miért nem gyógyszer ez még, milyen technikai, jogi, pénzügyi, gyógyszerlobbi által támasztott nehézségekkel kell megküzdenie annak, akinek esetleg van egy valóban hatásos szere, mielõtt gyógyszerré "avatják"? Tudni szeretném, hogy ha egyátalán van ilyen, mi miatt nem jut el a rászorulókhoz egy hatásos szer?

Először is kezdjük ott, hogy mi hatásos? Ennél a példánál maradva, ők mindenféle sejteken és kevés egérrel végzett kísérlet után úgy gondolják hogy működik. Szerintük érdemes lenne megvizsgálni embereknél is, mert talán jó lehet a rák ellen. Ez a legutóbbi cikkük vége. Ez eddig rendben lenne, de ők már ha jól tudom 10-12 éve árulják, hogy működik… De térjünk vissza a cikk végéhez. Ezután be kell jelenteniük a hatóságoknál és ki kell találni hogyan csinálják a klinikai teszteket. Először azt nézik meg, hogy biztonságos-e. Utána megvizsgálják, hogy hatásos-e. Aztán a harmadik fázisban vizsgálják nagy számú betegek esetében több országban. Röviden tömören így van és ezután lehet rá engedélyt kapni. Jogilag ezt ki lehet kerülni, hogy nem gyógyszerként, henem étrendkiegészítőként árulják és próbálják sugallni, hogy milyen jó, anélkül hogy ténylegesen azt mondanák hogy legyőz minden rákot. Az már a fogyasztók megtévesztése lenne. Szerintem így is félrevezetik az embereket, de igazi perdöntő átverést nem csinálnak. Namost ez komolytalan. Valóban, vannak publikációk, vannak kísérletek, de ezek nem rendes, embereken végzett klinikai kísérletek. Tehát mégegyszer, amíg embereken nem vizsgálták, addig nekem senki ne mondja hogy hatásos! Jelen esetben ez nem egy hatásos szer, ami gyógyszerré avatás előtt áll, hanem egy szer ami arra vár, hogy hatásosnak nyilvánítsák. Ehhez a vizsgálatokat el kellene kezdeni.

Ha nincs pénz klinikai vizsgálatokra, akkor lehet például a mérföldköves megegyezést csinálni, amit már leírtam talán Dr. Horváth Istvánnal kapcsolatban. Az a másik ilyen “nagy magyar csodaszer” ami nincs bizonyítva, de azt is árulják az érszűkület ellen. Az pedig minden gyógyszergyár érdeke, hogy legyen neki ilyen “rákellenes” gyógyszere, de először be kell bizonyítani a hatásosságot. Ha ezen végigmennek, én leszek az egyik legboldogabb, hogy van ilyenünk. Pénzügyileg nekik az egész kb 6-800 millió dollárba kerülne. Ami egyébként semmi a várható megtérüléshez képest, ha tényleg hatásos és biztonságos.

És egy ilyenre honnan kéne elõhúzni a pénzt, mellényzsebből, vagy támogatható gyógyszergyárak által is a beszámolunk kísérleti fázis?

Többféle üzleti modell van, én nem is vagyok szakértő, de vannak ötleteim és láttam már ilyet. Minden ott kezdődik, hogy 3F modell. Family, friends and fools. Aztán ott vannak a páyázatok, EU-s pályázatok, nem beszélve az üzleti angyalokról. Az összeállás más cégekkel. Ha van szabadalmuk (nekik van, de nem találtam meg hogy mire van szabadalmuk) el is adhatják vagy kérhetnek royaltyt és abból fizethetik a kezdeteket. De a szerintem legjobb módszer amit leírtam a blogon. Odamennek egy gyógyszergyárhoz, hogy ez működhet, adjanak rá pénzt. Ekkor meghatározzák, hogy minden sikeres klinikai fázis egy mérföldkő és utána kapnak pénzt a következőre. A klinikai teszteket természetesen egy harmadik fél végzi, vannak erre szakosodott cégek. Ha végigmegy a dolog akkor közösen osztják a profitot. Övék a dicsőség, lehet ott a gyártás ahol akarják, stb. Én véleményem, de ami most megy az néphülyítés. Ha már bizonyították, akkor kéne árulni. Az is lehetséges biotech cégek esetében, hogy árulják ezeket a  valamilyen terméket, kiteket, szolgáltatnak, és az ebből befolyó pénzből majd később lesz saját gyógyszerfejleszés, valami kis molekulát elindítanak ezen a vizsgálati úton. Hasonló a dolog, a különbség az az, hogy amit a biotech cégek szolgáltatnak az tudományosan elfogadott. Senkinek nem adnak hamis reményt. De nem úgy van, hogy bármit mondanak a culevitosok azt ellenzem, lehet hogy működik, de csak LEHET! Nincs bizonyítva emberben és ennyi. Nekem ezzel van problémám.

Most már látom, hogy akár mehetne is... Persze biztos nem megy olyan gyorsan, mint amennyi idõ alatt leírtad, lehetnek buktatók. De azért kíváncsi lennék, hogy az nagy gyógyszeripari cégeknek, akik a kemót gyártják, megérné-e, ha piacra kerülne egy ilyen szer... főleg, ha nem ők gyártják.

Ha egy ilyen szer piacra kerülne, az tényleg nem lenne jó a többieknek. De mondjuk 5 év után ha lejárna a szabadalom, mindenki csinálná. Eddig is voltak blockbusterek. Gyakorlatilag a Richter, Egis is abból élt, hogy másokat másolt.

A másik viszont az, hogy akármennyire is szeretnénk hinni, jelen tudásunk szerint nincs olyan hogy "gyógyszer a rák ellen", nincs olyan ami mindenféle rákot gyógyít. Érdekes kérdés lesz remélem (mert ugye remélem hogy el fogják indítani egyszer a vizsgálatokat), hogy ez melyik rák ellen jó vagy melyikek ellen nem jó. Ez komolyan így van, csak jó lenne egy tökéletes szer és ők ezt sugallták belénk, fel sem merül hogy máshogy is lehet. Pedig csak egy maroknyi rákmodellt vizsgáltak in vitro és sok esetben csak a kemoval együtt adva okozott javulást egérben is. Hogy ezt a részt már nem reklámozzák nagybetűkkel? No, jussunk el oda hogy emberben a hatásosságot vizsgálják! Utána lehet mit mondani. És ha jól néz ki, még utána is elbukhat simán a harmadik fázisban (bár van olyan hogy valamit engedélyeznek az előtt is, ha tényleg életmentő lehet gyors gyógyíthatatlan betegségeknél. Ugye ott nincs nagy vesztenivaló). Ezért aztán a mostani gyógyszergyárak egyenlőre nem csokizzák össze a gatyájukat ennek hallatán. Nem tartják versenytársnak, hiszen egyenlőre nincs rá bizonyíték.

Személy szerint remélem, hogy előbb utóbb lesz!

 

Kis ráadás Deák Ferenc tollából 2012 november 20-án:

A Naplóban tegnap azt mondta Vujity Tvrtko, hogy a műsor 15 éves fennállása alatt mindig is kereste és bemutatta a rák legyőzésére törekvő kutatásokat, és hogy most is egy ilyen izgalmas esetről lesz szó. Aztán jött a Culevit - bár a termék nevét nem mondták ki...

A műsor nyomán a termék honlapjáról (mert hogy egy "étrend kiegészítőről" beszélünk) csipegettem össze az alábbiakat:

...1987-ben Dr. Kulcsár Gyula rákkutató biokémikus tudományos felfedezést tett,... Bebizonyította a Természetes Tumorellenes Védelem létezését, meghatározta, miből áll, hogyan működik... 1997-től kerülhetett forgalomba a Culevit tabletta... az OÉTI 2009-ben a „speciális - gyógyászati célra szánt - tápszer daganatos betegek részére” kategóriában notifikálta... a következő esztendők feladata a daganatos betegségek esetén alkalmazható gyógyszerkészítmény(ek) kifejlesztése... A (2010-es) projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg (2012-re). A Projekt neve: GOP-1.3.1-09/B-2009-0004 Gyógyászati célra szánt tápszer fejlesztése, terápiás hatás tesztelése... kijelenthetjük, hogy a hatóanyag-keveréknek direkt, általános és szelektív tumorsejtölõ hatása van...

Vagyis hát, az izgalmas felfedezés tulajdonképpen 25 évvel ezelőtt(!) esett, és a termék már 15 évvel ezelőtt(!) forgalomba került (nézd csak, egyidős a Naplóval!), vagyis nem igazán értem a műsorvezető lelkesedését. Hiszen ennyi idő alatt asszony lesz a lányból, és gyógyszer a táplálék-kiegészítőből - már ha alkalmas rá, és akarják is...

De a  Culevit gyártói úgy tűnik, egyelőre elégedettek azzal - és ki is emelik -, hogy az OÉTI így-úgy "notifikálta" őket, pedig hát az étrend-kiegészítőkről szóló EU irányelvnek megfelelően, a 37/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet életbe lépésével (az OÉTI-nél) megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés és helyette csak ún. bejelentési (notifikációs) kötelezettség van, ami nem jelent mást, mint a termék címkéjének és adatlapjának benyújtását az OÉTI-hez. Csak hát ezt kevesen tudják, és odáig vannak az OÉTI számtól...

Meg hát jól hangzik az "Európai Uniós támogatással" megvalósított fejlesztés is, igaz, a GOP egy gazdaságfejlesztési program, ami nem foglalkozik a termék hatásosságával, meg aztán a cél amúgy is a tápszer gyártóbázis fejlesztése volt - annak ellenére, hogy az anyag "általános és szelektív tumorsejtölõ hatása" bizonyított...

Megérti persze az ember, hogy az előzetesben beharangozott "riport a rák legyőzéséről" jótékonyan hat a nézettségre, de talán az is elvárható lenne egy magára valamit is adó magazinműsortól, hogy ne egy negyedszázados táplálék-kiegészítő kóserolásából tartsa fenn magát! Mert ez így csak egy kesze-kusza, nem is túl friss szenzáció hajhászása, amolyan tévés rákom-bákom.

Így is rögzítheted a szűrőt kompakt kamerára

2012.10.21. 17:42 Moszi0725

Többetek fantáziáját megmozgatta a frissített 12 + 12 fotós tipp. Annyian kérdeztétek, hogy én hogyan rakom fel a szűrőket, hogy most elárulom a "titkot"!

De kezdjük az elején, mi ez az egész?

Biztos láttál már olyan képet, ahol a vízesés vize "meg volt folyatva" :

P1010292b.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

P1020983.JPG

P1020985.JPEG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közhiedelemmel ellentétben ezt nem csak tükörreflexes géppel lehet elérni, hanem egyszerű kompakt géppel is csinálhatod! Ezt kell tenned:

  1. Használj állványt!
  2. Rögzíts a gép elé polárszűrőt, ND szűrőt. Emiatt csökken a kamerába jutó fény mennyisége és tovább tart az expozíció.
  3. Állítsd az ISO értéket a legkisebbre!
  4. Ha van manuális módod, állítsd a rekeszt (F érték) a lehető legnagyobb értékre!

 

A kérdés már csak az volt, hogy milyen Macgyver technikát lehet kitalálni a szűrők rögzítésére. Én így csináltam a fenti képeknél is:

DSCN0052.JPG

DSCN0053.JPG

DSCN0054.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Próbálkozz Te is! Én ehhez olcsó szűrőket vettem kínából ( http://dx.com/ ), darabja kb 5 euro, nem bánom ha kicsit megkarcolódik. De még karcokkal együtt is sokáig lehet használni, hiszen jóval nagyobb felületű mint a kompakt gép optikája. A fenti képeken egy polárszűrőt és egy ND4-es szűrőt raktam fel egyszerre. Ezeket egymásba lehet tekerni. Ennyi a trükk!

Sorsoltam!

2012.10.21. 16:33 Moszi0725

Immár harmadszorra és a várva várt eredmény megszületett! A szerencsés nyertes a Facebook oldalunkon olvasható! Úgy gondoltam, ez alkalomból három könyv közül lehet választani:

  1. Gazdag papa, szegény papa
  2. Sikerkalauz 1.
  3. Biztosíts pénzügyi előnyt gyermekeidnek

Ha választottál, kérlek vedd fel velem a kapcsolatot a jobb oldali e-mail címen hogy postázhassam!

Aki most nem nyert ne csüggedjen! A mostani 200 után legközelebb 300 lájkoló esetén újabb könyv kerül sorsolásra! Mostantól indul a verseny! Érdemes tehát megosztani, ajánlani a blogot ismerőseiteknek!

nyertes.jpg

Kis visszatekintő a kötvényalapokra

2012.10.08. 20:09 Moszi0725

"Csökkenő hozamú állampapír-piaci trendben a kötvényalapok értéke növekszik!"

Írtam augusztus 20-án és gondoltam megnézem mi történt azóta. Érdemes volt erre hallgatni? Tanulságnak mindenképp jó lehet!

Azóta az állampapírok kamatai kicsit csökkentek: (a képek kattintásra megnyílnak)

allampapir hozamok aug20tol.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Ezzel egyidőben a kötvényalapok emelkedtek:

kotvenyhozamok aug20tol.jpg 

 

 

 

 

 

Itt most 13 alapot hasonlítottam össze, van sikeresebb, kevésbé sikeres, átlagosan 1,5 %-ot hoztak kb. másfél hónap alatt. Erről a linkről letölthetitek az excel táblázatot és a jövőben csinálhattok ilyet Ti is! Ezek a grafikon információk könnyen megtalálhatók az ÁKK és például a BAMOSZ hozamösszehasonlító oldalán. Mint biztonságos befektetési forma, szerintem nem volt rossz az elmúlt másfél hónapban!

A törvény megköveteli: A fenti cikk kizárólag tájékoztató jellegű, nem minősül értékpapírok jegyzésére, vásárlására vagy eladására történő felhívásnak. A fenti értesítés olyan adatokat, előrejelzéseket, információkat tartalmaz, amelyeket az értesítés készítője megbízhatónak és pontosnak tart, a leírtak teljességével és pontosságával kapcsolatban az értesítés készítője semmilyen felelősséget nem vállal. A cikkben szereplő információkra, véleményekre és előrejelzésekre a piaci viszonyok változása hatással lehet. A fenti értesítésben foglalt információ önmagában nem feltétlenül elégséges döntések meghozatalához. Az Értelmesen blog hivatalosan semmiféle felelősséget nem vállal a fenti információn alapuló döntésből eredő esetleges károkért, azonban tulajdonosa is ezek szerint fekteti be saját megtakarításait.

Miért nem építünk tóriumos atomerőművet?

2012.10.07. 17:38 Moszi0725

Hangzott el a kérdés egyik remek olvasónktól. A kérdés jogos, megpróbáltam röviden, tömören és érthetően összeszedni mik szólnak mellette és ellene. De kezdjünk azzal, hogy mi az a tórium?

A tórium egy radioaktív elem, Thorról kapta nevét. Több évtizeddel ezelőtt felmerült már, hogy atomerőművekben hasznosítsák, számos előnye többek között:

  1. Sokkal több van belőle, mint uránból, a Föld tóriumtartaléka 1,5-2 millió tonna. Ez négyszerese az uránnak, ráadásul nem kell úgy dúsítani és akár több tízezer évre elegendő energiát szolgáltatna.
  2. Egy tonna tórium az atomreaktorban 200 tonna uránnak felel meg, sokkal hatákonyabb.
  3. A keletkező melléktermékek sokkal kevésbé veszélyesek az uránhoz képest.
  4. Legnagyobb előnye, hogy lényegében az első tóriumos reaktort hozzá kell kapcsolni egy például uránnal működő blokkhoz, de utána már saját magának termelné a hasadóanyagot és indítaná be a következő reaktort (tenyésztő reaktort). Így rövid távon legalább olyan drága mint az urán hasznosítása, hosszú távon viszont sokkal olcsóbb. (A tóriumot először urán 233-as izotóppá kell alakítani, vagyis neutronokkal bombázni, késöbb a keletkező izotópokkal fenntartóvá válik a folyamat.)


Ha ennyire szuper dolog, miért nem használjuk? Ennek tudományos/szakmai/technikai okai és hazai okai is vannak:

  1. Az egyik legnagyobb probléma, hogy nincs kellő tapasztalat. Most még csak leginkább kísérleti tóriumos atomerőműveket építenek, sok még a megválaszolandó kérdés.
  2. Alapvetően azért terjedtek el az urán alapú erőművek és azért van ezzel a legtöbb tapasztalat, mert a például  a hidegháború miatt szükség volt atomfegyverekre, amikhez ezek kellettek (a hatékonyságnál erősebb érv volt, hogy az uránnal dolgozó reaktorok melléktermékként plutóniumot állítanak elő, tóriumból viszont nem lehet fegyvert gyártani).
  3. India tavaly ősszel jelentette be, hogy megépíti az első igazi tóriumos atomerőművet, de kisebb a kapacitása mint egy paksi blokknak. Ráadásul a tórium-dioxid Indiában könnyen hozzáférhető/kinyerhető az óceánparti homokból! Egyébként Kína is jókora tóriumkészletet halmozott fel magának.
  4. Az elhasznált fűtőelemek esetében meg kell még oldani a problémát, hogyan választjuk el az urániumot, plutóniumot és tóriumot a használhatatlan anyagtól.
  5. Ez is olyan dolog, amiből a politikát nem lehet kihagyni. Európában Franciaország az atomerőmű nagyhatalom, rengeteg pénzt költöttek urán alapú erőművek fejlesztésére, nem engednék hogy pont nálunk tóriumos erőmű épüljön (ráfognák például a biztonságra és igazuk is lenne).
  6. De a magyar helyzet számomra a legdurvább. Tudjuk, hogy bővíteni fogják a paksi atomerőművet. Nálunk ez jogilag úgy zajlik, hogy létrehoztak egy három fős bizottságot, aki stratégiailag megmondja a paksi atomerőmű bővítéssel kapcsolatban mikor, mi, hogyan és miért történjen ebben a háromezer milliárd forintos beruházásban. Abban ugye egyetértünk, hogy ez a három ember atomenergetikai szakértő kell legyen. Namost egyikük Orbán Viktor, másik Matolcsi György, harmadik pedig Németh Lászlóné. Mindannyian híres atomtudós családból származnak... Ráadásul két hónapja a MVM alapított egy projektcéget (MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.), aminek a vezérigazsatója Baji Csaba a szintén FIDESZ-es cégek barátja, a felügyelőbizottság tagjai pedig mind Baji Csaba beosztottjai az Magyar Villamos Művek Zrt.-nél. Ez a négy ember a meghatározó elem, ami szerintem tragédia és látszik mennyire nem veszik komolyan ezt a kérdést, illetve mire akarják felhasználni ezt a gigantikus beruházást. Nem beszélve arról, hogy ezt a céget már két éve, a kormányváltás után meg lehetett volna alapítani, most két évet vesztettünk.
  7. Mellesleg a paksi erőmű bővítése már 10-20 éve felmerült, akkortájt pedig még kevesebb információ állt rendelkezésre a tóriummal kapcsolatban.
  8. Másik politikai kérdés az alapvető koncepció hiánya. Írtam már, nálunk azt sem lehet megoldani, hogy befizessünk egy éves tagdíjat az ESA-ba, az európai űrügynökségnek. Ezzel a hazai űripari cégek, amik léteznek és virágoznának, rengeteg megrendeléstől és haladástól esnek el. Mit csak ők, ez az ország és annak ipara, tudománya...

Amíg kis hazánkban így mennek a dolgok, ne is álmodjunk tóriumos atomerőműről! Röviden tömören így lehetne összefoglalni. Hogy mit hoz a jövő? A szakemberek szerint 2030 után vetődhet fel újra kérdés, legalább addig a tapasztalatszerzés lesz az előtérben.

Források: 1, 2, 3, 4, 5, 6.

talalmany-atombomba-szilard-leo-wigner-jeno-teller-ede-4156.jpeg

süti beállítások módosítása