Csatlakozz Te is!

Miről szól a blog?

Mi próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. A tudást felhasználhatjuk arra, hogy fejlődjünk, anyagilag jobb helyzetbe kerüljünk vagy megőrizzük egészségünket, ne hagyjuk, hogy átverjenek minket! Úgy érzed Te is hozzá tudsz rakni valamit? Van egy érdekes történeted vagy témajavaslatod? Érdeklődéssel várom leveledet: mpeter0725@gmail.com

Ingyenes és hasznos

Különösen ajánlott

Hogyan irányítják a világot a (nemzetközi) bankárok? 7.: Andrew Jackson

2012.01.02. 11:14 astroleslie

A kettővel ezelőtti cikk végén már megemlítettem a Second Bank of United States megalapítását. Ez a bank elődjének mintájára (First Bank of United States) jött létre. Alapításának, működésének és végzetének körülményei szinte teljesen azonosak az első ilyen bankéval. Sorsát egy itthon kevésbé ismert amerikai elnök, Andrew Jackson pecsételte meg.

Jackson, mielőtt politikus lett, a hadseregben szolgált, az indiánok és a britek ellen harcolt. Személyisége és elnöki tevékenysége kicsit ellentmondásos. Például gazdag rabszolgatartó volt, ennek ellenére kiállt a demokráciáért és a polgárok személyes szabadságáért. Akit jobban érdekel, az olvashat róla a neten, mi most koncentráljunk a központi bank elleni tevékenységére.

Jackson 1828-ban került az elnöki székbe. Világéletében a központi bank ősellensége volt, és amint megválasztották, rögtön támadásba is lendült. Azonban 1836-ig a bank működési engedélye biztosítva volt a kongresszusi törvény által. Így első elnöki ciklusa során „csak” arra szorítkozott, hogy a bank támogatóit eltávolítsa a kormányzatból. A bank támogatói érezték a helyzet komolyságát, ezért 1832-ben kérték a Kongresszustól a bank működési engedélyének meghosszabbítását. Abban bíztak, hogy Jackson nem fog belemenni a vitába. De tévedtek. A Kongresszus megszavazta a hosszabbítást, de az elnök megvétózta a törvényt.
A vétó szövegének egy részlete:
”Nemcsak saját állampolgáraink részesülnek majd Kormányunk bőkezűségéből. E bank tőkéjéből több mint 8 millió külföldiek tulajdona. Nem veszélyes-e szabadságunkra és függetlenségünkre nézve egy olyan bank, ami természeténél fogva ily kis mértékben kötődik hazánkhoz? Fizetőeszközünk irányítása, a közpénzek beszedése, és polgáraink ezreinek függőségben tartása sokkal veszélyesebb és félelmetesebb, mint ellenségünk katonai ereje. Ha a kormány az egyenlő védelemhez tartaná magát, és ahogy az Ég esőt ad, egyaránt szórná kegyeit a magasra és alacsonyra, gazdagra és szegényre, az feltétel nélküli áldás lenne. Az előttem lévő határozat úgy tűnik nagy mértékben és szükségtelenül eltávolodik ezektől az igazságos alapelvektől.”

 

 

1832-ben Jackson újra indult az elnökválasztáson. Mindaddig a kampányok során az elnök jelöltek otthon maradtak, és nem mondtak beszédeket az embereknek, hanem követőik szerveztek kampány rendezvényeket. Ezt változtatta meg Jackson. (Többek között ő használt először kampányvonatot.) Ellenfelét Henry Clay-t a bankárok támogatták, állítólag három millió dollárt fektettek kampányába. Jackson kampányának jelszava a „Jackson, és nincs Bank” volt. A választást nagyon kis különbséggel megnyerte, és nekiállt tönkretenni a Bankot.

Megválasztása után két pénzügyminiszterét (Louis McLane, William J. Duane) is megbízta azzal, hogy vegye ki a kormány letétjét a Second Bank of United States-ből. Egyikük sem hajtotta végre, amit kért tőlük Jackson, ezért mindkettőt menesztette. Harmadik minisztere Roger B. Taney 1833. október 1-től kezdve elkezdte a kormány pénzét kivonni a bankból. A bank elnöke, Nicholas Biddle ellenállt. Állítólag ezt mondta:
” Ez a derék Elnök azt hiszi, hogy csak mert indiánokat skalpolt és bírákat börtönzött be, azt tehet a Bankkal, amit akar. Hát téved!”
Biddle megpróbálta felhasználni a befolyását az amerikai politikai elitben:
„Semmi más, csupán a széleskörű szenvedés lesz bármi hatással a Kongresszusra. Egyedüli biztonságot számunkra a határozott megszorítás érdekében tett következetes irányvonal követése adhat - és nincs kétségem afelől, hogy egy ilyen irányvonal végül a fizetőeszköz visszaállítását és a bank új működési engedélyét eredményezi.”

Számomra ez a kijelentés kicsit zsarolónak hat. És láss csodát, mi történt ezután? Gazdasági válság. A bank erősen szűkítette a pénzkínálatot a régi kölcsönök bevonásával, és az újak kihelyezésének megtagadásával. És Biddle mindezekért Jacksont okolta, mert a kormány kivonta a tőkét a bankból. De gondoljunk bele egy pillanatra! A kormány részesedése mindössze húsz százalék volt a bankban, és az amerikai gazdaság semmivel sem működött rosszabbul abban az időszakban, mint általában. Vagyis semmi sem indokolta ezt a lépést a központi bank részéről……..

Mindenesetre a politikusok megijedtek a válság miatt, és hat hónappal a kormányzati tőkekivonás után a Kongresszus 26-20 arányban hivatalosan megrótta az elnököt. (Erre előtte és azóta sem volt példa!) Úgy nézett ki, hogy végül Jackson ellenfelei nyernek, azonban „csoda” történt. Pennsylvania kormányzója támogatni kezdte Jacksont, és erősen bírálta a bankot. Ráadásul Biddle-t rajtakapták, amint azzal dicsekedett, hogy „tönkretette a gazdaságot”. 1834 áprilisában a Kongresszus éles vita után 134-82 arányban elutasította a bank működési engedélyének megújítását. Ezen kívül egy vizsgáló bizottságot állított fel, aminek a célja annak kivizsgálása volt, hogy a bank okozta-e a válságot. Amikor a vizsgálóbizottság megérkezett Philadelphiába, a bank épületébe, hogy egy könyvvizsgáló átnézze a könyvelést, Biddle megtagadta a könyvek átadását. Nem engedett betekintést a kongresszusi tagokkal folytatott levelezésébe sem, ami személyes hiteleikről, és a nekik nyújtott kedvezményekről szólt. Azt is megtagadta, hogy tanúskodjék a bizottság előtt Washingtonban. (Biddle-t később letartóztatták, és csalással vádolták. Felmentették, de nem sokkal később meghalt.)

Mindeközben Jackson folytatta gazdaságpolitikáját. A Second Bank of United States-ből kivett tőkét más, helyi és állami bankokba helyezte, valamint közmunkákba és vállalkozásokba fektette. Ennek következtében a gazdaság virágzott. Azt is meg kell említeni, hogy Jackson volt az EGYEDÜLI elnök, aki valaha is kifizette a TELJES államadósságot 1835-ben! És „meglepő” módon ő volt az első elnök, akit megpróbáltak hivatali ideje alatt megölni. 1835. január 30-án egy Richard Lawrence nevű ember próbálta lelőni, de revolverei csődöt mondtak. A bíróság később felmentette Lawrence-t elmebetegségre hivatkozva. Állítólag szabadlábra helyezését követően azzal hencegett barátainak, hogy befolyásos emberek bízták meg Európából, akik ígéretük szerint meg is védik, ha elfognák………

Jackson talán csak egy hibát követett el elnöksége idején. Pár hónappal második ciklusa lejárta előtt, 1836-ban megalkotott egy új törvényt (Specie Circular), ami kimondta, hogy állami földet csak aranyért vagy ezüstért lehet venni (Az USA területe elnöki évei alatt jelentősen megnövekedett, és ezeket eladták magánszemélyeknek. Korábban papírpénzt is elfogadtak.) A törvény miatt jelentősen megnőtt a kereslet az arany és ezüst iránt, amit a bankok nem tudtak kielégíteni, és 1837-ben válság robbant ki. A válság okairól manapság is vitatkoznak a közgazdászok, de közgazdasági tény, hogy ha az állam nyomtatja a pénzt (és nem teszi ezt a megfelelő mértékkel) annak hiperinfláció lesz a következménye (Gondoljunk a pengőre!). Azzal, hogy Jackson elvette ezt a jogot a Second Bank of United States-től, a bankok túlzott mértékben nyomtatni kezdték az (állami) papírpénzt, és bekövetkezett az erős infláció. Ennek következményeként először a kormány, aztán a bankok nem fogadták el az értéktelen papírpénzt a földekért cserébe, és ebből jött a válság.

A cikk végére néhány személyes megjegyzés. Úgy vélem, hogy Andrew Jackson jó politikát folytatott, és tettei el kellene, hogy gondolkoztassák a mai politikusokat is! Azonban utolsó nagy döntése hibás volt, és már nem tudta kijavítani, hiszen második ciklusa után nem maradt hivatalban. (Nem találtam meg, hogy miért nem indult a harmadik ciklusért.) De talán nem is az ő hibája. Arra gondolok, hogy már akkor is, és pláne a 20. és 21. században a gazdaság úgy volt és van „beállítva a jó működésre”, ha az exponenciális növekedést mutat. Halljuk minden nap, hogy a GDP-nek növekednie kell, különben recesszió van, és akkor itt a „világ vége”. Én azon a véleményen vagyok, hogy az államnak igenis feladata a gazdaság irányítása, a kontroll, hogy megakadályozza a pénzügyi és gazdasági folyamatok elszabadulását. Manapság, és az előző évtizedekben nem ezt tapasztaltuk, és ha megnézzük néhány évente mindig jöttek az újabb és újabb válságok. És ez a mostani sem az utolsó lesz, mert akármit mondanak is a politikusok, legyen az magyar, EU-s, amerikai vagy bármilyen, ők csak „tüneti kezelést” folytatnak…..

   

A bejegyzés trackback címe:

https://ertelmesen.blog.hu/api/trackback/id/tr453513316

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.