Csatlakozz Te is!

Miről szól a blog?

Mi próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. A tudást felhasználhatjuk arra, hogy fejlődjünk, anyagilag jobb helyzetbe kerüljünk vagy megőrizzük egészségünket, ne hagyjuk, hogy átverjenek minket! Úgy érzed Te is hozzá tudsz rakni valamit? Van egy érdekes történeted vagy témajavaslatod? Érdeklődéssel várom leveledet: mpeter0725@gmail.com

Ingyenes és hasznos

Különösen ajánlott

A legvégső határ 4.: Űrszemét

2011.09.12. 10:00 astroleslie


A sorozat következő részében a jövő, vagy talán már a jelen, egyik nagy problémájáról fogok írni. Ez pedig az űrszemét kérdése. Ellentétben a hulladék kérdésével, ami környezetvédelmi probléma, az űrszemét nem(csak) az. Az űrszemét, és a hasonló apró törmelék, alapvetően biztonságtechnikai probléma. És ezt nemcsak mi okozzuk. A világűrben ugyanis találhatóak olyan természetes források (kisbolygók ütközése, porladása), amik törmelékeket produkálnak, itt főleg a mikrometeorokra kell gondolni. Az ilyen mikrometeorok igazából még nagyobb gondot okoznak, mert méretük miatt nem lehet őket észlelni. Sebességük nagy, át tudják ütni az űrjárművek védőrétegét bizonyos esetekben. Jó példa a védekezésre, hogy a Nemzetközi Űrállomás falába be van építve egy 30 centiméteres kevlár réteg, ugyanaz az anyag, amiből a golyóálló mellényeket készítik. A mikrometeorok ellen csak védekezésre vagyunk képesek, megszüntetni őket nem tudjuk.

Ami ellen tehetnénk, az a mesterséges törmelék keletkezése. Miből is áll az űrszemét? Elromlott, elhasználódott műholdak, rakéta fokozatok, a rakétákról leeső festék, egyéb anyagok, stb.. De vannak különlegesebb darabok is. Űrhajósok legalább egy kamerát, és egy szerszámot elvesztettek különböző űrséták során, de vesztettek el például kesztyűt és fogkefét is. A képen éppen egy szerszámos táska elveszítését láthatjuk:

 

 

 

 

 

 

 

 

Az űrszemét problémáját az okozza, hogy nem tudjuk irányítani. Amikor ezek a dolgok elszabadulnak, vagy elhasználódnak, esetleg valamiért megváltoztatják a pályájukat, akkor Föld körüli pályán maradnak legalább több évig. A legdurvább példa az amerikai Vanguard-1 műhold, amit 1958-ban lőttek fel. Ez a példány még 240 évig Föld körüli pályán fog keringeni, majd végül elég a légkörben. De addig ott fönt lesz, és veszélyezteti az űrhajózást. És nincs egyedül! Egy új tanulmány szerint 16094 darab törmeléket követnek nyomon a Föld körül, és ezek csak a nagyobb darabok (legalább deciméteres-méteres nagyságrend)! A centiméteres, vagy még annál is kisebb darabok száma a tízmilliót is elérheti! Ezen törmelék többsége jól meghatározott helyeken található: alacsony Föld körüli pályán (LEO) és geostacionárius pályán. Itt találhatóak ugyanis a műholdak többsége. A kép jól kirajzolja a törmelék eloszlását:

 

Az ember azt gondolhatná, hogy ezek az apró darabok nem okoznak nagy gondot. De ez nagy tévedés! Az űrszemét akár 28000 km/h-s sebességgel is száguldhat. Elképzelhetjük, hogy mekkora mozgási energiával rendelkezik egy ilyen darab, és mekkora kárt tud okozni. Aki nem tudja elképzelni, annak egy kis segítség, két kép formájában. :) Az első képen egy NASA kísérlet eredménye látható, melyben szimulálták egy apró törmelék ütközését. Látható, hogy mekkora energia szabadult fel fény formájában! A második képen a Challenger első ablaka látható a második missziója után. A krátert leváló festék okozta!

 

 

És hogy miért most jelent meg a már említett tanulmány? A Föld körül keringő műholdak és egyéb járművek száma majdnem exponenciálisan nő manapság, ezáltal az űrszeméttel való találkozás gyakorisága is. Egyesek szerint közel állunk az ún. Kessler-szindrómához. Kessler egy NASA tudós volt, aki 1978-ban egy elmélettel állt elő, miszerint ha a LEO objektum sűrűsége elér egy kritikus pontot, és ütközések következnek be, akkor egy láncreakció indul el, ami végső soron annyi törmeléket hoz létre, hogy megakadályozza az űrkutatást, sőt talán még a műholdak felhasználását is. És ha megnézzük a különböző ütközések, vagy közeli találkozások időrendjét, akkor azt látjuk, hogy ezek egyre gyakoribbak. Megoldás a problémára egyelőre nincs. Egy dolgot tehetünk, minél biztonságosabbá tesszük az űrjárműveket.

Az emberi élet védelme mellett fontos a műholdaké is. Jelenleg közel 1000 működőképes műhold kering bolygónk körül, nagyjából 168 milliárd dollár értékben. Vagyis óriási pénz van a műholdakban, de ez nem újdonság senki számára. Ezeket az értékeket meg kell védeni, biztonságossá kell tenni. Az állam természetesen nem fog foglalkozni ilyennel, ezért marad a magánszektor. És valóban, egyre több cég kezd el foglalkozni az űrszemét problémájával. Hogy a magánszektor egyre nagyobb szerepet kap az űrkutatásban, arról már írtam. Az űrszemétről még sokat lehetne írni, itt a blogon csak a lényeget vázoltam fel. Akit még jobban érdekel a téma, és beszél angolul, annak ajánlom ezt.

A bejegyzés trackback címe:

https://ertelmesen.blog.hu/api/trackback/id/tr303220128

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.