Csatlakozz Te is!

Miről szól a blog?

Mi próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. A tudást felhasználhatjuk arra, hogy fejlődjünk, anyagilag jobb helyzetbe kerüljünk vagy megőrizzük egészségünket, ne hagyjuk, hogy átverjenek minket! Úgy érzed Te is hozzá tudsz rakni valamit? Van egy érdekes történeted vagy témajavaslatod? Érdeklődéssel várom leveledet: mpeter0725@gmail.com

Ingyenes és hasznos

Különösen ajánlott

Fenntartható fejlődés 3

2011.05.24. 09:30 astroleslie


Lassan slágertéma lesz a blogon a fenntartható fejlődés, de mit lehet tenni, ha a világ nem viszonyul értelmesen a témához? A legújabb felháborító dologról a múlt héten írt az origo. Ebből tisztán látszik, hogy az egyes országokat egyáltalán nem érdekli a környezetvédelem, alig várják, hogy a sarkvidéki jég elolvadjon, és megkezdjék a kitermelést az Északi-sarkon és a Jeges-tengeren. Az Északi-sarkvidéket már valószínűleg úgyse tudjuk megmenteni, néhány évtizeden belül eltűnik az összes jég a területről. Felmerül viszont a kérdés, hogy miután elkezdenek ott olaj után fúrni, és az ott elfogy, vagy nem lesz elég az ottani mennyiség a jövőbeli igényeknek, akkor mi fog történni? Szétfúrják majd az Antarktiszt is? Vagy az amazonasi esőerdőt, és a Nagy-Korallzátonyt? Lesz-e egyáltalán olyan területe a Földnek, amit meg akarnak majd védeni? Ebben sajnos erősen kételkedem. Viszont azt egyszerűen nem tudom felfogni, hogy a tisztelt politikusok miért nem gondolkodnak kicsit. A Föld nem egy nagy bolygó, főleg 7 milliárd embernek. Az erőforrások végesek, és a mai gazdasági-társadalmi beállítottság mellett ez katasztrófához fog vezetni. Hogy miért, az elég nyilvánvaló, de egy jó magyarázat erre a blog egyik írása.

Kicsit megértem azért a politikusokat. Ki merné bevállalni azt, hogy kimondja: most mértékletességet mutatunk, néhány dolognak a használatát visszaszorítjuk, esetleg betiltjuk, hogy spóroljunk az elkövetkezendő generáció(k)nak. Politikai öngyilkosság lenne. Persze ez egy igazán becsületes embert nem zavarna. Al Gore talán ide sorolható, ő végrehajtotta ezt, és láttuk is, hogy mi lett vele. Akárki akármit mond, igazi demokrácia nem létezik manapság, mert az kerül hatalomra, akit a lobbysták szeretnének. De ez most nem tartozik ide. 

Beszéljünk inkább arról, hogy mi lehetne a megoldás? Egy korábbi írásomban, már leírtam, hogy mik lehetnének a megoldások. Röviden: mértékletesség és új erőforrások. A mértékletesség politikai-társadalmi akarat, erről most ne beszéljünk. Nézzük az új erőforrásokat! A legfontosabb jelenleg az olaj. Nincs már sok belőle, a jelenlegi fogyasztási-kitermelési ütem mellett az évszázad közepére biztosan elfogy. Már manapság is rekord mélységekben keresnek olajat. Néhány hete Szahalin szigete mellett 12000 méter mélyig fúrtak le az olajért. Ezen a tényen is látszik, hogy mennyire kétségbeesettek az új lelőhelyek megtalálásában. Hogy hol vannak még olajmezők? Közel-Keleten még van valamennyi, de utána a két legnagyobb forrás a Nagy-Korallzátony és az Amazonas-medence. Remélem nem kell taglalnom, hogy mekkora katasztrófa lenne az élővilág számára, ha azokat tönkretennénk. És ha az élővilágnak rossz, akkor az emberiségnek is az lesz. Az olajjal tehát nem tudunk mit csinálni, vissza kellene fogni a fogyasztását.

Egyes nyersanyagokkal azonban nem ilyen rossz a helyzet. A pár mondattal ezelőtt említett írásomban el is mondtam már mit kellene tenni: mélytengeri bányászat és kitermelés az űrben. A mélytengeri bányászatra (itt most nem az olajfúrásokra gondolok) már akad is példa. Egy cég, a Nautilus Minerals Corporation célja az, hogy 1600 méter mélyről aranyat, rezet és más érceket hozzon felszínre a Salamon-szigetek környékén. Az engedélyeket már megszerezték, és ha minden jól megy, akkor már idén meg is kezdődhet a termelés. Persze nem helyes megzavarni a mélytengeri élővilág nyugalmát, de előbb-utóbb rá fogunk kényszerülni, legalábbis addig, amíg az űrutazás nem lesz olcsóbb és hatékonyabb. 

Mindig azt hallom, hogy az űrkorszakban élünk, de ez baromság. Éppen hogy csak megkarcoltuk a világűrnek a határát, eljutottunk a legközelebbi égitestig, de ez immár 40 éve történt. Az emberes űrutazás azóta alig fejlődött. Az ok egyszerű: nincs profit belőle. Valóban, nagy befektetés nélkül nincs eredmény, de haszon (nem profit), ha nem is rögtön, de lenne belőle. A Naprendszerben akad bőven nyersanyag lelőhely. Ha egy Föld közelébe kerülő néhány kilométeres kisbolygót befognánk, abból annyi nyersanyagot ki tudnánk termelni, hogy évszázadokra elég lenne az emberiségnek. A világűrnek ezen kívül megvan az a (morális) előnye, hogy nem tennénk tönkre semmilyen bioszférát. A Holdon és a kisbolygókon nincs élet, a Marson és pár holdon előfordulhat, ott majd óvatosabban kell eljárni. A magáncégek befolyása már egyre erőteljesebb az űriparban. Egyelőre azonban a legnagyobb hatalmak kezében vannak azok az eszközök, amikkel meg lehetne valósítani a bányászatot az űrben. Össze kellene fogniuk, mert a magáncégeket vezérelni fogja a profit lehetősége. Mondjuk ennek is vannak hátulütői, ajánlom a Hold című 2009-es filmet, de enélkül nem fog történni semmi. 

"Az Űr a legvégső határ." - mondja a kedvenc sorozatom (Star Trek) a bevezetőjében mindig. És valóban az. Emberi ésszel felfoghatatlanul nagy, csak a Naprendszer meghódítása több száz évbe telne a jelenlegi technikával. A kitermelhető mennyiség szinte végtelen, sose fogyna el, örökre ellátná az emberiséget. Ha tehát jövőt szeretnénk magunknak, akkor mindenképpen a világűr a megoldás. A Föld túl kicsi nekünk, de ha máshol keressük a megoldást, akkor egy végtelen világ nyílik meg előttünk.  

A bejegyzés trackback címe:

https://ertelmesen.blog.hu/api/trackback/id/tr872928125

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása