Csatlakozz Te is!

Miről szól a blog?

Mi próbáljuk megérteni a minket körülvevő világot. A tudást felhasználhatjuk arra, hogy fejlődjünk, anyagilag jobb helyzetbe kerüljünk vagy megőrizzük egészségünket, ne hagyjuk, hogy átverjenek minket! Úgy érzed Te is hozzá tudsz rakni valamit? Van egy érdekes történeted vagy témajavaslatod? Érdeklődéssel várom leveledet: mpeter0725@gmail.com

Ingyenes és hasznos

Különösen ajánlott

Babona

2011.03.20. 09:49 Moszi0725

Babonás vagy? Gyógyszert nem köszönünk meg, fekete macska jobbról megy át előtted az úton, telihold, fogyó hold, kéményseprő, lópatkó, tükör törés, négylevelű lóhere, péntek 13 és még sokáig sorolhatnánk. Ezek igazak? Mi az alapjuk?

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lópatkó

Régen a ló varázserejű, bajtól óvó állat volt; nagy szükségben lovat áldoztak, s a házak ormára, kapuk fölé lófejet, lókoponyát szegeztek. A lóáldozatokat helyettesítette később a lópatkó. Általánosan elterjedt hiedelem, hogy a vas megóv az ártó szellemektől, s különösen nagy hatása van olyan vasnak, amit nem vesznek, hanem találnak. Márpedig a ló lábáról könnyen leesik a patkó, s aki egy kicsit is szemfüles, úton-útfélen megtalálhatja szerencséjét.

A négylevelű lóhere

A négylevelű lóhere alakja a keresztre emlékeztet, márpedig ez a keresztény kort jóval megelőző, ősi szimbólum mindenütt bajelhárító, szerencsehozó hírében áll. Ez az egyik oka a négylevelű lóhere népszerűségének, a másik pedig ritkasága. Azért nem olyan ritka, mint a fehér holló vagy az ötös találat, s ha valaki szorgalmasan keresgél a lóherésben, előbb vagy utóbb talál négylevelű lóherét. Igen ám, de csak az az igazi szerencsehozó, amire véletlenül bukkanunk rá!

Újév táján virágüzletekben feltűnik a cserepes, garantáltan négylevelű lóhere. Ez azonban nem igazi here - Trifolium - hanem a savanyúherék közé tartozik, neve: Oxalis tetraphylla.

Kéményseprő

Manapság az olaj-, gőz- és gázfűtés korában el sem tudjuk képzelni, mit jelentett régen az a bizonyos "családi tűzhely": nemcsak a meleget és a főtt ételt, hanem magát az életet is. A tűz azonban nemcsak a legjobb barát, hanem a legveszedelmesebb ellenség is. A fából épült vagy gerendavázas, náddal, zsúppal fedett házakra hamar felszállt a vörös kakas. Ezért az az ember, aki a kéményt rendben tartja, a tűztől óv, fontos személyiség.

Volt azonban a tűzhelynek egy ősi, mitikus jelentősége is. A római hiedelem ide helyezi a család géniuszát (védő szellemét). Sztyeppei népek úgy tudják, hogy a sámán elrévülésében a sátor füstnyílásán át közlekedik a szellemekkel. Nyugat-Európában Karácsony apó, Mikulás a kéményen át látogatja meg a családot, s helyezi el ajándékait. A kéménnyel, tűzhellyel kapcsolatban álló kéményseprőre is ragadt valami a jótékony szellemek nimbuszából. Ezen az sem változtat, hogy fekete, mind az ördög. Hiszen az ördög is hoz szerencsét - bár aki vele paktál, a végén megjárja. Ilyen baj nem fenyegeti azt, aki a kéményseprőtől várja a szerencséjét.

B. F. Skinner kísérlet

Skinner a behaviorizmus atyja különösen izgalmas kísérletet végzett el 1947-ben. A behaviorizmus a viselkedést a kondicionáláson keresztül próbálta magyarázni, azaz annyit mondott ki, hogy azok a viselkedési mintázatok alakulnak ki és erősödnek meg az állatokban, amik valamilyen formában rendszeresen megerősítést nyernek. Így lehet megtanítani a kutyát arra, hogy leüljön vezényszóra vagy akár egy patkányt arra, hogy csak a szív alakú és sárga dolgokat egye meg. Skinner számtalan állatot tanított így be különféle dolgokra, sőt a pletyka szerint még a saját lányánál is kipróbálta a kondicionálást, de ahogy az egy igazán nagy tudóshoz illik, tudott a saját elméletén kívül is gondolkodni.

A kérdés amit feltett, már évszázadok óta foglalkoztatta a nihilista és szubjektívista filozófusokat és a világirodalom egy jelentős hányadának volt ihletője: mi történik akkor, ha a dolgoknak tényleg nincsen semmi értelme? Nem ő volt az első, aki ezt megkérdezte, de neki jutott eszébe elsőként galambokon végzett kísérletekkel keresni a választ.

Éhes galambokat rakott egy ketrecbe, amihez egy etetőautomata kapcsolódott. Az automata szabályos időközönként automatikusan kinyílt és pár szem mag hullott a ketrecbe. Egy idő után a vizsgált állatok jelentős része furcsán kezdett viselkedni. Az egyik a fejét egyfolytában a ketrec sarkába nyomta, kettő folyamatosan egyik lábáról a másikra állt, egy másik körbe-körbe forgott míg egy harmadik úgy tett, mintha csipegetne, de a csőre nem érintette a földet. Ha ezeket az állatokat hosszabb időre kivették ebből a ketrecből abbahagyták ezt a viselkedést, de ha visszakerültek ide és a véletlenszerű ételadagolóhoz, nagyon gyorsan újra felvették furcsa szokásaikat.

Skinner úgy vélte, a galambok viselkedése pontosan olyan, mint az emberi babona. A galambokban a kialakulásának nagyon egyszerű a magyarázata: a madár feje éppen a sarokban volt, amikor a kaja megérkezett, ez a viselkedés tehát pozitív megerősítést nyert, ennek köszönhetően már gyakrabban tartotta a fejét a sarokban, emiatt még nagyobb a valószínűsége, hogy a következő alkalommal is éppen ott találjuk, amikor az étel megérkezik, ami további megerősítést ad. Ez az öngerjesztő folyamat vezet ahhoz, hogy noha semmi kapcsolat nem áll fent a viselkedés és a jutalom között, mégis a viselkedés egy nagyobb és nagyobb megerősítést nyer.  Skinner szerint hasonlóan alakul ki a babona is. Éppen átmegy előttem egy fekete macska, amikor gödörbe esek. Ezentúl, ha fekete macska megy el előttem, visszafordulok és megerősítést kapok, hiszen nem esek gödörbe. Természetesen a tény, hogy gödörbe csak minden ezredik utamon esek amúgy is, nem befolyásolja, a megerősítést, kialakul a babona.

Mivel mi emberek valamivel racionálisabbak vagyunk, mint a galambok ezért többnyire babonáinkhoz magyarázatot is fűzünk: a fekete macska az ördög állata, a szenteltvíz távol tartja a démonokat stb. Nem nehéz belátnunk, hogy nagyon hasonlóan működhetnek egyes olyan alternatív gyógyászati módszerek is, amiket objektív (kettős vak, placebo kontrollált) vizsgálatok nem tudtak igazolni. Fáj a fejem és elmegyek a talpmasszázsra. A fejfájás amúgy is elmúlna egy nap alatt, de ekkor már összekötöm az elmúlását a masszázzsal. A legközelebb tehát, ha megfájdul a fejem azonnal megyek megint masszíroztatni a talpam és igen, újra megerősítést nyer számomra, hogy ettől múlt el a fájdalom. Ebben az esetben semmivel nem vagyok bölcsebb és okosabb, mint Skinner körbe-körbe forgó galambja. Skinner eredeti cikke itt található, más forrás itt.

Tehát nyugodtan lehet hinni a babonákban, csak semmi értelme...

A bejegyzés trackback címe:

https://ertelmesen.blog.hu/api/trackback/id/tr762755101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.