Ha az ember beteg, bármilyen gyógyulással kecsegtető ígéret csábítónak hangzik. De miért költenek rengeteg pénzt intelligens emberek olyan terápiákra, amik többsége nem volt megfelelően tesztelve, hatástalan, vagy veszélyes? Egyáltalán kell-e, etikus-e ezzel foglalkozni?
Vélemény: Arról van ugyanis szó, hogy nem csak a „tudatlan, hiszékeny, iskolázatlan” emberek pénzén élősködnek eme terápiák kitalálói, hanem egyetemet végzett fiatalok, orvosok is hisznek olyan áltudományos terápiákban, mint például a fülgyertyázás, méregtelenítés, hologramos energiakarkötő, lúgosítás vagy a homeopátia. Miért?
Mitől áltudományos egy kezelés? Afelől nincs kétség, hogy bizonyos alternatív megoldások hatásosak lehetnek (pl gyógynövények hatóanyagai), mégha kellőképpen nem is voltak tesztelve. Viszont áltudományos egy kezelés, ha az azt alkalmazó „szakember” szubjektív véleményekre hivatkozik randomizált klinikai vizsgálatok helyett, ha a működési elve ellentmond az alapvető fizikai, kémiai, biológiai ismereteknek, vagy ha a hatásossága és biztonságossága nincs dokumentálva, még akkor is ha esetleg szélesebb körben vagy több éve alkalmazzák! Unortodox: (értsd: többnyire működésképtelen).
- Ennek okát részben a sajnálatosan rossz oktatás évtizedes múltjában is kereshetjük. A 21. század elején, az informatika, az új interaktív technológiák korában például e sorok írójának is 40 éves ábrán tanították a vas-hem-oxigén kötését, a gyakorlati hiányosságokról nem is beszélve. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban sok diák könyörög(het)te ki a kettest és sok diák hagyta el az iskolapadot egy fontos lecke nélkül: a modern tudomány úttörőit az ellenőrzött megfigyelések, megvitatott logika alkotta következtetések vitték előre, nem pedig az észlelés, az érvelés és a memória hiányosságai alkotta „átmentem”-komfortérzet. Ezekután hogy várhatnánk el egy átlagembertől, hogy értsen ehhez, vagy hogy legalább alapvetőnek gondolt tudományos ismeretei legyenek és ezek által eljusson egy kicsit is kételkedő gondolatig?
- Az is tény, hogy az átlagembert egyáltalán nem érdekli a tudomány, nem érdekli a világ működése, ezért sincsenek kellő ismeretei egy megalapozott döntéshez. Ez részben visszavezethető az előbbi problémára és bár sokak szerint nem szükséges érteni miként működnek a használati tárgyaink, nincs is szükség alapvető tudományos ismeretekre, elfelejtik, hogy ezekkel elkerülhető lenne felesleges milliárdok pazarlása áltudományos terápiákra, vagy hogy társadalmunkat és gazdaságunkat a tudományos ismereteken alapuló új technológiák tették és fogják nagyják tenni. Jó lenne a gyerekekkel -még az általános iskolában rendszeresen bemutatott kísérletekkel- megkedveltetni, de legalábbis nem megutáltatni a fizikát, kémiát és biológiát.
- Arról nem is beszélve, hogy a komoly, bonyolult tudományos magyarázatokat nem értjük, az áltudományos lerások pedig egyszerűek, de legalábbis könnyebben emészthetőek. Fontos tanulság, hogy az üzenet nem az amit az egyik fél elmond, hanem amit a másik fél abból a magáévá tesz.
- Bennünk van a kételkedés is. Kételkedük a tudományban és hallgatunk olyan érvekre, hogy attól hogy a tudomány nem tud valamit megmagyarázni, még működhet. Ez igaz is, csak éppen ők sem bizonyítják be hogy működik! A tudomány magyarázat nélkül is, pl kettősvak vizsgálatokkal be tudja bizonyítani valamiről hogy működik-e, hatásos-e. Továbbá azért mert a tudomány nem tud valamit megmagyarázni, még nem következik, hogy a tudománnyal összeegyeztethetetlen, áltudományos magyarázat lenne a tényleges magyarázat.
- Sokan félnek a hagyományos gyógyszerek mellékhatásaitól is. Nem alaptalanul, viszont ahogy az orvostudomány fejlődik, egyre több és komolyabb teszteken kell átmenniük a gyógyszereknek, míg az alternatív gyógyászat sem veszélytelen, tagjait sokszor csak utólag vizsgálják. Lehetne sorolni bizonyos gyógyteák, méregtelenítő növényi kivonatok toxikus, akár halálos listáját és fontos tudni, hogy az általában ételkiegészítőként regisztrált termékek összetételét nem vizsgálják, de ezt az áltudományos terápiákat terjesztők elhallgatják.
- Az sem véletlen, hogy félünk a mesterséges anyagoktól, míg a természetes hatóanyagokkal általában nincs baj, sok gyógyszer ezeken alapszik. Ugyanakkor nem minden természetes anyag ártalmatlan, gondoljunk pl a teljesen természetes dohánylevélre, kígyóméregre, és nem minden mesterséges anyag veszélyes. Azért mert pl a C vitamin mesterségesen lett előállítva, ugyanúgy használja fel a szervezet. Ha fáj a fejünk, nem érdemes lerohanni a tóparta fűzfakérget rágni, a mesterséges, tablettás Aszpirin jobb.
- A média felelőssége mellett sem lehet elmenni. Mi magyarok sokat nézünk TV-t, ahonnan árad felénk az áltudományos marhaság, ugyanis ez megéri a csatornáknak. A jó sztori mindennél fontosabb. A tudomány pedig nem kommunikál az emberekkel, nem mutatja meg mivel foglalkozik és az miért fontos az átlagembernek. Ne csodálkozzunk, ha egészségügyi kérdésekben is az unortodoxia irányába fordulunk, hiszen ezt látjuk maguk körül.
- Minden gólvonalon átjutott labdát gólnak tekintünk, kivéve ha a játékvezető megcáfolja. Ugyanígy minden áltudományos terápiát korrektnek tekintünk, amíg valaki meg nem cáfolja. De míg a foci szabályai közt ott a bíró, az áltudományos terápiáknál sajnos nincs! Jogi rendszerünkben nem vizsgálja senki hogy tényleg működik-e a dolog, csak azt hogy pl a készülékhez mellékeltek-e használati útmutatót. A hagyományos orvostudomány esetében van bíró (!), hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az áltudományos terápiáknál is.
- Kiválóan emlékszem arra a reggelire, amikor egyik kedves ismerősöm azt találta mondani, hogy a zsemle igen mérgező! A legtöbb ember aki zsemlét evett, meghalt! Bár ez valóban így van, hiszen senki nem él örökké, nyilván nem mérgező a zsemle, de hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha két dolog együtt jár, akkor az egyik oka a másiknak. Pontosan ugyanez a helyzet az áltudományos terápiákat hirdetők szubjektív véleményeivel is. Azt állítják, hogy ha javulás tapasztalható a kezelés után, akkor az csakis a kezelésnek köszönhető. Nos, egy terápia hatásosságát nem lehet placebo csoport nélkül megmondani. Ezért ezekre a véleményekre nem lehet eredményt alapozni. Ráadásul független vizsgálatra lenne szükség, az áltudományos terápiát áruló fél nyilván a számára kedvező eredményeket emeli ki. Hiába halljuk, hogy anyukámnál működött, több száz embernél működött, ezek a megfigyelések tévesen írhatják le az okot.
- Mivel van önbecsülésünk és büszkeségünk, tudat alatt nem akarjuk elfogadni ha például a kezelésünk nem működik, keresünk hozzá valamilyen pozitívumot, hatásosnak akarjuk érezni, nem szeretünk szembesülni azzal a kudarcunkkal, hogy csak hulladékot vettünk. Ezért is fontos a placebo vagy kontroll csoport vizsgálata. A placebo csoport is boldog akar lenni, közülük hányan gyógyulnak meg? Furcsa szerv az agyunk, mivel az orvos vagy terapeuta kedves velünk és segíteni szeretne nekünk, mi ezt valahol viszonozni próbáljuk, esetleg mint tekintélynek nem is nagyon merünk nemet mondani. - Vajon miért olyan fontos része a homeopata kezeléseknek a beszélgetés, kérdezem magam ezek után? Másik példa: „Érzi már? Érzi már? És most? Érzi már?” hallom amint „gyógyító energiát” küldenek a TV-n keresztül... Aki oda telefonál, valószínűleg ezen okok miatt igent fog mondani, ami másokban is azt az érzést keltheti, hogy a dolog működik.
- Úgy gondoljuk, hogy egy terápiában hinnünk kell, hogy működjön. Ha hinni kell benne, akkor az nem több placebónál, igaz? Mégis sokan meggyógyulnak, pozitív példáik felkerülnek egy honlapra, ami másokban is azt az érzést keltheti, hogy a dolog működik.
- A betegségek is megtéveszthetnek bennünet. A tipikus nátha általában amilyen gyorsan jön, néhány nap rosszullét után olyan gyorsan is múlik. Mikor fordulunk segítségért? Abban a néhány nap rosszullétben. Vagyis legtöbbször mindegy, hogy meleg teát iszunk, vagy Oscillucoccinumot szedünk, általában pár nap után jobban leszünk, így-is, úgy-is. Csak utóbbi esetében a homeopátiának tulajdonítjuk a segítséget. Vannak olyan betegségek, amik ciklikusak, előjönnek a tünetek, de egy idő után el is tűnnek. Ilyen lehet például a Scerosis Multiplex. A helyzet ugyanaz, mint az előbb, lehet hogy egy unortodox terápia gyógyított meg minket, de lehet hogy csak éppen elmúltak a tünetek. A legnagyobb visszhangnak viszont az úgynevezett csodálatos meggyógyulások örvendenek. Ilyenkor az orvosok tehetetlenek, majd jön egy csodatévő, mondjuk egy sámán aki a szellemek segítségét kéri, majd a beteg úgy meggyógyul, hogy az orvosok sem értik. Nehéz egy átlagos embernek elmagyarázni, hogy az orvosok tévedhettek az elején, az ember a rákot is képes saját maga legyőzni, és mivel nagyon ritkák ezek a csodálatos meggyógyulások, bőven a szerencse kategóriájába tartoznak. Vannak betegségek, amik hosszabb idő alatt gyógyulnak. Nem véletlen, hogy pl mágnesterápiával 2-3 hónap (!) alatt jönnek rendbe az ízületi bántalmak. Ennyi idő alatt, nem csodálom.
- Az átverés magja abban van, hogy az emberek azt hiszik bizonyítékot látnak és akarnak is hinni! Ki ne szeretne egy megnyugtató, esetleg mindenre alkalmas terápiát, ki ne szeretné, hogy könnyűszerrel gyógyulhasson? Pedig csalafinta „bizonyítékokat találhatunk”, az OÉTI-nél csak bejelentési kötelezettség van -hatásosságot nem vizsgálnak, a sokszor előforduló szabadalmi hivatkozás is ámítás, szabadalmat kaphatunk egy névre, dizájnra is, -hatásosságot ezek nem vizsgálnak. Ebben rejlik az átverérés, valamit úgy tálalni, mintha az működne, jogilag mégsem hazudni (Gondoljunk bele, a fent említett gyógyult emberek pozitív véleménye az embereké, az áltudományos terapeuta általában nem állítja, hogy gyógyít)!
El is jutottunk odáig, hogy ha végülis az emberek látszólag boldogok ezektől az áltudományos terápiáktól, akkor mi ezzel a baj? Miért kell ez ellen küzdeni? A placebónak is van „hatása”... Országunk egyelőre a demokrácián alapszik, természetesen mindenki azt vesz és használ amit akar, a véleményét is bárki elmondhatja. Ugyanakkor, a magyar társadalom olyan normákat fogadott el, ahol helye van a fogyasztóvédelemnek, helye van a minőségbiztosításnak, szeretjük ha fordulhatunk valahova, ha átvertek bennünket. Egyik kedvenc mondásom szerint: Vannak kedves emberek és vannak, akik az igazat mondják! Az autótól a zabpehelyig, szinte minden termék esetében először bizonyítani kell a minőséget, hogy megfelel az alapvető követelményeknek, mielőtt pénzt kérnek értük. Ez természetes. Viszont vegyük észre, hogy az áltudományos terápiákra más követelmények vonatkoznak, hatásosságuk nincs bizonyítva, ezért közös érdekünk „küzdeni” ellenük! Attól még, hogy hazánkban a hiányos jogszabályokat kihasználva nagyon sok áltudományos terápiára költhetjük a pénzünket, legtöbbjük szimpla átverés! Kihasználják a sokszor elkeseredettségükben hiszékeny embereket, néha bizony egészségükre ártalmasan. A törvények segíthetnek, de az igazi lépést az Olvasó teheti, ha a fentieket megfontolja. Ha valami túl szép hogy igaz legyen, az általában nem is igaz. Kedves egészségére!
A szerző biofizikus, az orvostudományok doktora és nem tagja semmilyen szkeptikus társaságnak
Források:
Med J Aust. 1989 Dec 4-18;151(11-12):607-8. Rationalism versus irrationalism in the care of the sick: science versus the absurd. Baum M.
Science 1973 Nov 16;182(4113):651. Irrationalism. Roberts AS Jr.
Science 1973 Jun 1;180(4089):927-31. The nature and sources of irrationalism. Frankel C.
Acad. Med. 2001 Mar;76(3):230-7. Alternative medicine and common errors of reasoning. Beyerstein BL.
http://en.wikipedia.org/wiki/Homeopathy
Átverés lenne a méregtelenítés?
Nekem bizonyíték kell, nem ígéret!
Így NE védekezz a telefon sugárzása ellen!
Ezért se higgy a kuruzslóknak! Ezt használják ki ellened!
Kuruzslás az érszűkület elleni vakcina?!
A nagy rákbiznisz és egy újabb példa, a Celladam
Spórolj 15000-ret, ne vegyél kinesio tapaszt!
Csaló jósnő! 28 millióért vette le a rontást
Kit gazdagítanak a telejósdák?
Életerő- és életenergia készülékek
Ertelmesen.blog.hu
Kodpiszkalo.blog.hu
schrodingersdawg.blog.hu
A Zacher, Mindennapi mérgeink
Kovács-Csupor-Lente-Gunda Száz kémiai mítosz
The social life of ABC transporters
A kép forrása
